Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Paloznak - Szent István vértanú-templom

Zalai, mosoni, szolgagyőri várföld és királyi udvarnokföld, amelyet II. András és IV. Béla királyok adományoztak el a veszprémi káptalannak és világiaknak, bár a veszprémvölgyi apácák és a bakonybéli apátság is ősi birtokosnak vallotta magát. A XIII. század végén nemesi birtokosai is voltak. A XIV. század második felében a káptalan és a béli apátság évtizedekig tartó perében a falu az apácáké volt, mellettük részbirtokosként szerepelt a káptalan, a béli apát, a helybeli plébános és a hantai prépost. A XVI. század közepéig így is maradtak Paloznak birtokviszonyai. A környező falvakkal együtt a XVI—XVII. században a veszprémi vár fenntartására rendelték.

Szt. András apostol tisztetletére épített parochiális egyháza valószínűleg a Balatonfelvidék egyik legősibb temploma.

A templom a 13. századból származó, többször átépített, barokk stílusú épület. A nyugati homlokzat felett toronnyal, kétboltszakaszos hajóval, nyújtott félköríves szentéllyel, annak északi oldalán sekrestyével. A boltozott toronyaljban íves mellvédú karzat, mellvédfalán stukkókeretben az 1835-ös évszám. Belsejében klasszicista oltár és szószék. Legutóbbi helyreállítása alkalmával déli homlokzatán különböző építési szakaszokból származó román stílusú részletek láthatók. Középkori körítófalának egy része még áll, benne másodlagosan befalazott sírkótöredékekkel. 

A déli hajófalon végzett kutatás majdnem a párkánymagasságig gótikus falazatot hozott napvilágra, s az kelet felőli kétharmad hosszában a román kori templom falát is magában foglalja. Részletei közül legfontosabbak: a román kori kapu nyoma, egy teljes egészében bemutatható résablak, a gótikus kiegészítő részen pedig ugyancsak a kapu és két csúcsíves, kőbélletes ablak. Az északi oldalon végzett föltárás a délihez hasonló eredménynyel járt, a félköríves szentélynek azonban csak alapfalai maradtak meg a középkorból. A két román kori hajófal keleti végződését a gótikus mesterek úgy faragták vissza mintegy fél méterrel a homlokzaton, hogy ez a szakasz látvány szempontjából a szentélyhez csatlakozzék, s megnövelje annak hosszúsági arányát, amint azt a korízlés megkövetelte (Mendele Ferenc). 

Paloznak Szt. András tiszteletére épített középkori temploma a Balaton-felvidék egyik legősibb egyháza, bár írott adat csak 1333-tól szól róla. 1352-ben a falu keleti utcájában, a veszprémvölgyi apácák birtokán állt. 1550-ben még működő plébánia volt, és bár a település az ismételt török pusztítások ellenére sem néptelenedett el huzamosabb ideig temploma 1740 körül még romokban volt, csak ezután építették fel a reformátusok. 1749-ben vették el tőlük 1793-ban először, végső formájában 1835-ben építették át. 

Forrás:

Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993) MűemlékekI. Balatonkenesétől Tihanyig

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)JelentésekDávid Ferenc – Gergelyffy András: Falkutatások 1971-1972