Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagyvázsony – Nemesleányfalu – templomrom

Nemesleányfalu írásos története szinte az államalapításig nyúlik vissza: az oklevelek már 1082-ben írnak a településről. Predium Lean néven. A mai temető helyén állott az akkori település, középpontjában a kis méretű templommal. 1443-ban már Leányfalu néven említették. 

Nemesleányfalu a XIII. században a bakonybéli apátságé, később a veszprémi káptalané. Egy, 1488-ban kelt írás szerint a veszprémi káptalan itteni jobbágyai 2 forintot adóztak, de a jobbágyokon kívül egytelkes nemesek is lakták már a települést. Az 1531-es adóösszeírás szerint Horváth Jeromos portáját a török elpusztította, Leányfalvi Benedek és Kaputi Benedek az összeírás szerint adót nem fizetett. 1567-ben Porkoláb Antal és Nemes Benedek uralta a „pusztából lett Leányfalut”. A török időben a pusztából lett régi falu ismét pusztává vált. A visszatelepülésben döntő szerepet játszottak a vázsonyi vár katonái, akik ekkor már többségükben evangélikus felekezetű kisnemesek voltak. Ezek a várkatonák nem akartak a vázsonyi földesúr hatalmába kerülni, így korábbi falu helyétől kissé távolabb – a mai település helyén – újra felépítették a falut. Békésebb idők beköszöntével a volt katonák földműveléssel, erdőmunkával és fazekassággal kezdtek foglalkozni. Egy másik forrás szerint a várban szolgáló nemes katonák feleségeiknek, családjaiknak építették újjá Nemeslányfalut, biztonságos lakóhelyül. A harcok és a vár feladása után a férfiak is végleg Nemesleányfaluba költöztek és földművelésből, fazekasságból éltek. 

A településtől nyugatra emelkedő dombon, a temetőben vannak az Árpád-kori, egyenes szentélyzáródású és egyhajós kis templom feltáratlan omladékai. Épült a 12-13. században. Használatának ideje bizonytalan, egy 1489-es adat szerint korábban a leányfalusiak halottait a nagyvázsonyi pálos kolostor helyén állott templom mellé temették. A templomról okleveles említést nem ismerünk. A helyi hagyomány feltételezhetően egykori titulusa alapján nevezi szentjakabi romnak, az írott források hallgatnak róla. A  kb. 13×7 m-es, téglány alaprajzú hajó csaknem teljes magasságig álló Ny-i falának közepén kiomlott ablak helye látható. É-i falának Ny-i része áll, a D-inek csak falcsonkja maradt meg. A szentély tömbjének mindössze kissé kiemelkedő halma érzékelhető. Fala mészkő törtkő, kívül kavicsos vakolattal. A templomot köritőfal és külső árok vette körül, nyomai jól láthatóak. 

Forrás:

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei

https://sematizmus.vefleveltar.hu/

https://nagyvazsony.hu/turizmus/tortenelem/nemesleanyfalu-tortenete/