Utolsó frissítés: 2026.01.04.
Karakó: Pálos kastély-rendház
Karakó plébániája Szent István korából való, a helység királyi várispánság székhelye volt. Ennek ellenére a község neve 1257. évi oklevélben szerepel először. 1387. évben Zsigmond császár, amint olvasható a levelében a mondott Karakó falut mint sajátját adományozta Wason-i Irnosd fiának hűséges szolgálataiért. Ő magát beiktatta, amint olvasható a győri székeskáptalan határkijelölő levelében. ... a birtokot összesen háromezer forintért vásárolta meg Zarka Miklós 1397-ben. A család levéltárában megőrizték Zsigmond király ezt jóváhagyó 1397. évi privilégiumát, akárcsak annak az új uralkodói kettőspecséttel megerősített 1406. évi átiratát. Közel nyolc évtizeddel később, 1483-ban történt, hogy Kinizsi Pál és Magyar Balázs megalapították a vázsonyi pálos kolostort, az említett Karakó adományként a szerzetesek birtokába jutott. "1483. évben ugyanaz a Pál úr nekünk ajándékozta Karakónak nevezett egész birtokát, amelyet ő néhai Polyan-i Tamás fiaitól Györgytől és Oszvaldtól kétezer forintért vásárolt. Ugyancsak nekünk adta egész Myrath birtokát, amely összeérő szomszédságban van Karakó faluval. Ezt a birtokot néhai Myrath-i Mihály fiától Jakabtól vásárolta 80 arany forintért. Megvan az adománylevél. Mátyás király is beleegyezett".
1492-ben II. Ulászló megerősítő okleveléből értesülünk arról, hogy még Mátyás király felmentette a vázsonyi pálosok Karakó nevű Vas megyei birtokát minden adófizetéstől, a rendtársakat pedig a birtokkal kapcsolatos minden katonáskodás (!) alól. A kiváltságot II. Lajos is megerősítette.
Kemény, céltudatos, szívós és akaraterős munka folyt Pápán a rend anyagi, gazdasági, s szellemi megerősítése érdekében. És ez nem is volt hiábavaló. Pápán és másutt is (így pl. Karakón) házak, üzletek, birtokok, malmok kerültek a rendház tulajdonába és kezelésébe. Minden területen kiemelkedően gyors és hatalmas gyarapodást ért el a pápai rendház, megelőzve a jóval korábbi telepítésű, többi magyarországi kolostorokat is. Pápán Gara László már 1450-ben adományozott a porvai pálosoknak két malmot a Tapolcán Borsosgyőr tájékán, később 1511-ben Kinizsi Pál özvegye, Benigne a nagyvázsonyi pálosok részére juttatott az agyagliki részen birtokot. A rendnek Pápán való megtelepítése után ezeket a pápai pálos atyák kapták meg, sőt az örményesi elpusztított kolostor karakói birtokát, a malommal és vámmal együtt is megkapták. Emléküket a Fehér-malom név ma is őrzi.
"Nagy Imréről akarunk néhány szóval megemlékezni, a ki szent életével mély tudományt és belátást egyesített magában, a kit rendtársainak bizalma kétszer a vicegenerálisságra emelt ... 1663-ban, a midőn a törökök ellen, a kik Pápának alsó városát elfoglalták és elpusztították, bátran védi a pápai pálosok Karakó falúját, a melyet hiába próbálnak azok bevenni".
A tudós Orosz Ferencnek, a rend történetírójának perjelsége viszont a pápai rendház történetében jelez valósággal korszakot. 1737-ben leromboltatta a már düledező templomot s egy újnak az építésébe kezdett, melynek alapkövét még ez évben helyezte el Sajghó Benedek pannonhalmi főapát. Az ő kezdeményezésére Karakón is felépült a Szent Mihályról nevezett egytornyú pálos templom (1738). Kazó 1698-ban leírta Szent Mihály tiszteletére szentelt régi tp-át. A község ekkor Jánosházához tartozott. 1789-ben visszaállították ősi plébániáját, 1780—90 között felépült jelenlegi tp-a is.
A nagy népszerűségnek örvendő Pálosrend lassanként igen sok birtokot szerzett vissza Pápán. Gindl Regestrurnában, amelyet 1750-ben Fejér Pál tartományfőnök kívánságára állított össze, a következő birtokokat említi: a Kinizsy Pál által 1483-ban alapított vázsonyi kolostoruk javai közül Karakót, Csepelt, Léhertet, Szentmihályt, Vázsonyban erdőséget, kétszáz hold szántót, Hassághon és Gyertyánkúton szántóföldeket és réteket, a Marcal folyón a karakói vámot …
A pálos rend építette fel a XVII-XVIII. század fordulóján Karakón barokk stílusú kastély-rendházát. A rend 1786-os feloszlatása után hamarosan a Vallásalap kapta meg, akik birtokigazgatási központnak és gazdatiszti lakásnak használták, egészen 1945-ig. 1945-től az épületben italbolt üzemelt, jelenleg magántulajdonban van.
Rómer Flóris 1861-ben készült jegyzőkönyvében „Karakón régi vár; inkább kastélyforma“ – írja. Feltehetőleg a pálosok emeletes gazdatiszti lakásnak használt épületét írta le. Az épület eredetileg a pálosok gazdaságának ispánlakása volt. 1882- ben plébánia céljára átépítették.
A második világháború során "Karakó: R.kat. templom és Pálos-rendű kolostor aknatalálattal és 4 vasbeton hid robbantással lett tönkretéve".
"Márc[ius] 24-én este bombatámadás következtében ablakkárok a plébánialakon.
Márc[ius] 26-án a hidak felrobbantása és a megszervezett ellenállás következtében a templom súlyosan megrongálódott, legalább 35-40 találatot kapott, összes ablakai tönkrementek, orgona teljesen tönkrement, falakban és tetőzetben jelentős károk vannak. Az egyházi fehérneműk úgyszólván teljesen megsemmisültek a palástokkal együtt. A plébániaiakban is becsapódások, ablak és tetőkárok történtek. Plébánost kifosztották. Plébánia irattárát eltüzelték, könyvtárát megdézsmálták. Plébániapecsét és Visitatio Canonica, amik az anyakönyvekkel voltak a pincében elhelyezve, hiányzanak. Anyakönyvek megvannak". Lutter Imre plébános - Karakó, 1945. május 17.
Forrás:
https://www.janoshaza.hu/
KISBÁN EMIL: A magyar pálosrend története 1940
A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1972 (Szombathely, 1972)III. rész: Az egyházmegye területi szervezete
Rómer Flóris jegyzőkönyvei. Somogy, Veszprém és Zala megye, 1861. Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)
Molnár István: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
Mikó Gábor: Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai - Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 15. (Budapest, 2023)A középkori levéltárBirtokok a középkorban
F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299
A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1972 (Szombathely, 1972)III. rész: Az egyházmegye területi szervezete
Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán
Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895
Az élet megindulása és az újjáépítés kezdetei Vas megyében 1945-48 - Vas megyei levéltári füzetek 1.Kimutatás a háborús károkról (1945. dec. 22.)
Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017) Háborús kárjelentések 1945, 1946
https://www.kemenesvidek.hu/
