Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kakasd - Várhegy

A hagyomány szerint a kakasdi várhegy régi elnevezése Bativár, noha nem a Batihegyen feküdt. Ez és a környező helynevek Nagybat, Kisbat elpusztult középkori falvak emlékét őrzik. Az I. katonai felmérés országleírása szerint: „...a Schlossberg a legmagasabb, melyen réges régen egy kastély állt, melyből azonban ma már semmi sem látható erős sáncain kívül.” Garay János leírása Batról: „...melyről szóbeli hagyományok állítják, hogy ott hajdanta erősség volt, de bizonyítják ezt a csak egy tized előtt fenn volt romok, s a máig látható sáncok is, melyek a hegyek körül vannak felvetve.” Nála szerepel először a három összekapcsolódó vár mondája: Nyanyánál az anya, Leányvárnál a húg, Batban a bátty lakott, a török vagy tatár háborúkkor „gyertyagyújtás által adának egymásnak jelt.”” Hőke Lajos a Tolna megyei „avargyőrök” egyikének tartja a kakasdi Schlossberget. Nála a monda úgy hangzik, hogy „...Itt hajdan Bati úr lakott, a leánya Leányváron egy másik győrben a Siónál, a nép pedig a Sár szigetén Janya várban.” Szekszárd jegyzője, Mehrwerth Ignác elismeri, hogy a három vár egyenlő távolságra van egymástól, de Batot és Leányvárt földvárnak tartja, ellentétben Janyával. Az előbbi kettő „...valószínűleg még a ragadozásokból élt Avaroktól származhattak.” 

A Schlossberg a falutól K-ÉK-re egy ÉNy-DK-i irányú hegyhát É-i végén található. Tengerszint feletti magassága 210,8 m, a völgy feletti relatív magassága kb. 110 m. 

Első ismert ábrázolása az I. katonai felmérésen látható, „Schloss b” néven.  Körben jelzi a domb peremét, illetve a sáncot (az ábrázolás módja nem alkalmas annak eldöntésére, hogy perem et vagy sáncot jelez). 

A 450 m hosszú, 90-120 m széles, D felé enyhén emelkedő hegytetőt átlag 10 m-rel lejjebb 20-30 m széles terasz övezi. D-i végén, az összeszűkülő nyeregnél sánckapu látható.

Wosinsky sok turbántekercses táltöredéket és állatcsontot gyűjtött. 1892-ben, rigolírozási munkák után újabb cserepeket; a hegy K-i oldalán pedig egy koponyát talált. Részletesen leírja a leleteket, amelyek szerinte Hallstatt koriak. Mészáros Gyulánál, aki 1956-ban járt a lelőhelyen, „a csavart peremű tálakkal datált belaci Várhegy” szerepel? Patek Erzsébet a fiatalabb urnamezős kultúra időszakára keltezi a leleteket.

Kőszegi Frigyes - a D unántúl késő bronzkorával foglalkozva - tévesen külön lelőhelyként szerepelteti Kakasd-Belacz-Schlossberget és Kakasd-Várhegyet. Utóbbiról csak annyit közöl, hogy Wosinsky feltehetően urnasíros leleteket említ innen. A Schlossbergről megjegyzi, hogy erődített település sok hulladékgödörrel. A leletek közül kiemeli a lengyeli típusú tűzikutyákat, a polírozott cserepeket (köztük turbántekercses perem ű tálak), az ujjbenyomásos bordás fazekakat. Ezek szerin te a régebbi urnasíros kultúra időszakából származnak. Legutóbb Torma István foglalkozott a Völgység perem én álló három jelentős földvár (Kakasd-Schlossberg, Sióagárd-Leányvár, Mucsi (Lengyel)-Sánc) korával, jelentőségével. A már korábban ismertté vált leleteket az urnamezős kultúra időszakába sorolja."

Forrás: MIKLÓS ZSUZSA: TOLNA MEGYE VÁRAI