Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Veszprém a Szent Mihály-székesegyház

Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)Harmadik alfejezet: Az alsó járásrólElső szakasz: E járás várairól írásából:

 ... völgyek mélyéből föltekintők előtt magas és hosszúkás hegyhez hasonló szikla tűnik elő, melynek oldalai azonban enyhe meredekséggel lejtősek, könnyű rajtuk a le- és feljutás. Ezért ISTVÁNFFI hosszúkás sziklának nevezte, amely öreg és nagyon erős fallal van körülvéve, közepén tágas, igen magas templommal.

... nem kétséges, hogy Szent Mihály temploma és a veszprémi püspökség már az 1001. évben virágjában volt, mikor Svatoplug már azelőtt több mint 200 esztendővel megkedvelte és megalapozta a keresztény egyházat. De mint az avarok és a hunok szokása volt a vallást elpusztítani, Veszprém is hasonló sorsra jutott. A magyarok legszentebb királya, István helyrehozta és új püspökséggel ékesítette. Hasonló gondoskodást lehet tulajdonítani Gyselának a Mihály bazilika iránt, hiszen e kegyes királyné éppen olyan szeretettel fordult az istentisztelet felé. Amint a történetírók mondják, a király példájaképpen és Mihály testvérnek emlékezetére, a róla elnevezett bazilikát nemcsak helyreállíttatta, hanem egy kápolnát is adott hozzá. Ebben később, amikor Imre azt kérte, mit kívánna tőle az örök isteni fölség, kitartó kérésére az Istenanya újonnan megjelenve a könyörgőtől tisztaságot és szüzességet kért. Így elesik minden vita a templom és püspökség alapításáról, amit egyesek nem Szent Istvánnak és Gyselának, mások nekik tulajdonítanak. Egyébként helytáll BONFINIUS véleménye, aki azt állítja, hogy a veszprémi bazilikát Gysela, Szent István felesége saját költségén építtette fel, mert alapjaitól kezdve építtette azt meg és bőségesen megajándékozta az istentisztelet céljára szolgáló felszereléssel.

...  a török háborúk idején, amikor szükséges volt tudni, ki közelít a városhoz, a lovasok és a visszatérő gyalogosok számának megfelelően ismételve harangot kongattak. Lajos király halála után a keresztény királyok viszálykodása folytán a teljes vár török kézre került. ... a várat kétszer foglalta el a török, és ugyanannyiszor szerezték vissza a keresztények. Miután visszavették a várat, elég munkát jelentett magának a püspöknek is azt legalább a szennytől megtisztíttatni, távol állt attól, hogy kijavíttathatta volna. Őfensége ESZTERHÁZI IMRE herceg és prímás idejében, amidőn a veszprémi egyház élén állott és legalább a lerontott bazilikát kívánta helyreállítani, minden jövedelme, amit az egész püspökség javadalmából vett kézhez, annak építésére volt fordítandó. Nincs semmi szebb, amit egész Veszprémben látnál: a sziklán régi helyén magaslik, annak a romjain, melyet, amint mondtuk; Gysela építtetett. Hajója hosszú, szentélye fényes, alatta Szent Imre fogadalmával megszentelt kápolna, amelyet Szent György vértanú ereklyéiről neveztek el, melyeket II. Lajos adott oda, de nem tudni, az időknek milyen mostohasága folytán elkallódtak. Ehhez bal felől másik kápolna csatlakozik, melynek kövén a bevésett jelzés: csőrében gyűrűt tartó holló világosan mutatja, hogy itt egykor Corvin Mátyás is részt vett az istentiszteleten. Egyébként, amint a kápolna oltára Györgyöt, a nagyobb bazilika Mihályt mutatja aranyló ragyogással, sok szoborral körülvéve; egyik oldalról Szent István, a másikról Szent László képével. Több oltár is van mindkét oldalon, nem szerény díszítéssel. Magának a bazilikának a szentélye egész mennyezetén festett, egymás fölött más-más szentek alakjaival ékes. Nem mutat mást, csak valami fönségeset és mintegy valamely az istenséghez tartozót. A templom végét nyugat felől két hasonló művészettel fölépített torony díszíti, rézzel borítva, aranyozott csúccsal, igen szép látványt nyújtva. Ugyanabban van egy óra, az egész várnak és a városnak jelképe. Mindkét tornyon láthatók a mutatók, s az órák változását jeles harangszóval jelzi; négy van a harangokból, hangjában és súlyában egyik fölülmúlja a másikat. Mikor kongatják őket, az együtthangzásnak harmóniájában vetélkednek egymással, hogy azt hihetnéd: harangok szavából szebb zene sehol sem csendül. Az egész mű 1723-ban készült el, amint a bazilika hátsó részén bevésett felirat mondja.

V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Veszprémi művészek és mecénások a századelőn (Veszprém, 1994) írásából:

Hornig Károly püspöki székfoglalásával új korszakot nyitott meg az egyházmegye oktatástörténetében. A hivatásszeretet nemes ösztönzésével papi pályára került Hornig Károly Nagyszombaton, a pesti egyetemen, majd a bécsi Augustineumban tanult. 1884-ben miniszteri tanácsos, s ebben az állásában érte a pápai és a királyi kegy, mely a veszprémi püspöki székbe juttatta 1888-ban. Ferenc József április 17-én nevezte ki, Simor János bíboros, hercegprímás pedig szeptember 8-án szentelte püspökké a Szent Mihály székesegyházban. Kiemelkedő tettének számít 1906-10. között a veszprémi Szent Mihály-székesegyház Aigner Sándor műépítész tervei szerinti átépíttetése. A költségek kétharmad részét (400 000 korona) maga viselte. Neves művészt hívott meg Szoldatics Ferenc személyében, akivel megfestette a veszprémi püspöki kápolna Szűz Mária oltárképét.  

Arhív képek, alaprajzok forrása: Fülöp András – Simon Anna: Az 1907–1910. évi átépítés során megismert középkori veszprémi székesegyház