Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Vodice - Vodice, Horvátország, Dalmácia, Dalmácia történelmi vármegye - Velika Mrdakovica - Arauzona (Gradina Velika Mrdakovica)
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2025.12.15.
Velika Mrdakovica-Arauzona
Az 1970-es években Dr. Zdenko Brusuć 130 őskori és római sírt fedezett fel a Velika Mrdakovica lejtőjén, és már akkor is úgy gondolták Velika Mrdakovicára, mint a lehetséges Arauzonára, egy fontos római kereskedelmi településre, amely Iadera (a mai Zadar) és Solin közötti úton épült, és jó szárazföldi és tengeri római utakkal volt összeköttetésben.
Több évtizedes szünet után Vodice városa a Vodicei Egyetem kezdeményezésére, a Šibeniki Városi Múzeummal együttműködve újraindította a kutatást ezen a nekropoliszon. Három egymást követő évben, 2011-től 2013-ig számos római hamvasztásos sírt találtak gazdag üveg- és kerámialeletekkel, valamint egy korábbi, hellenisztikus leletet. A sírleletek a Kr. e. 7. századtól a Kr. u. 2. század végéig származnak, akárcsak maga a dombtetőn fekvő település.
Az összes lelet közül a legértékesebb felfedezés egy teljesen megőrzött csigariton, amelyből a Mrdakovicai felfedezéséig mindössze tizenhét megőrzött példányt találtak egész Európában. Alakja és kidolgozása alapján kijelenthetjük, hogy reprezentatív példányról van szó, amely biztosan nem helyi kézművesek terméke, hanem egy importált darab, amelyet kifejezetten a társadalom egy tehetősebb tagja számára rendeltek meg az akkori időszakban. A díszítések és a különleges forma arra utalnak, hogy a ritonnak a felhasználása mellett rituális alkalmazása is volt. Ez a lelet a Šibeniki Városi Múzeum állandó kiállításának földszintjén kiemelkedő helyet foglalt el, és joggal.
Az összes talált római hamvasztásos sír a szikla repedésében helyezkedett el, viszonylag sekély mélységben, átlagosan körülbelül 20 cm-en, míg a hellenisztikus sír téglalap alakú, faragott szikla és faragott kövek szegélyezik, 190 cm hosszú és 135 cm széles. Az elhunytak hamvasztott csontjait helyben gyártott kerámiaurnákba helyezték, amelyeket néha kerámialappal és kőlappal fedtek le. Az urnák közelében többször is találtak vékony falú vagy más kerámiaedényeket.
A HERA projekt során a Velika Mrdakovica-hegy tetején fekvő liburn-római település egyötödét feltárták. Másfél évig tartó intenzív régészeti kutatás során 300 négyzetméternyi liburniai és római építészeti leletet fedeztek fel, 17 helyiséget azonosítottak, és egyes helyeken egy akár 1,90 m magas falakat is találtak.
A HERA projekt hivatalos befejezése óta, 2016 óta folyamatosan folynak további kutatások, csak kisebb léptékben. 2019 folyamán a kutatás a tizenkilencedik helyiségben is folytatódott, azonosítva a tizedik helyiség északkeleti szélét, a tizennyolcadik helyiség északkeleti falát és egy utca irányát. Nagyszámú amforatöredéket, egy fémöntvényt – egy pénz előtti fizetőeszközt – és egy köztársasági dénárt is találtak.
A nekropoliszból és a településről feltárt leletek bizonyították Velika Mrdakovica akkori lakóinak kereskedelmét a balti régiókkal, Dél-Franciaországgal, az egész Appenninek-félszigetével és a Levantéval, az i. e. 7. századtól az i. sz. 2. század végéig. A feltárt kerámia-, numizmatikai-, fém-, csont- és üveganyagok, valamint néhány elszigetelt lelet teszi különlegessé Velika Mrdakovicát.
https://www.cuk-vodice.hr/kultura/arheologija
Velika Mrdakovica-Arauzona
Sedamdesetih godina prošlog stoljeća dr.sc. Zdenko Brusuć otkrio je 130 prapovijesnih i rimskih grobova na padini Velike Mrdakovice i već se tada govori o Velikoj Mrdakovici kao o mogućoj Arauzoni, važnom rimskog trgovačkom naselju sagrađenom na putu između Iadere (današnjeg Zadra) i Solina, dobro povezanom kopnenim i morskim rimskim putovima.
Nakon stanke duge nekoliko desetljeća Grad Vodice je, upravo na poticaj Pukog učilišta, u suradnji s Muzejom grada Šibenika, ponovno pokrenuo istraživanja na ovoj nekropoli. U tri uzastopne godine, od 2011. do 2013., pronađeno je nekoliko paljevinskih rimskih grobova s bogatim staklenim i keramičkim nalazima te jedan raniji, helenistički.
Većina nađenog materijala je lokalnog podrijetla, ali ima i onog donešenog sa sjevera Europe, južne Galije, Italije i sirijsko-palestinskih radionica budući je preko zatonske luke Mrdakovica bila povezana s cijelim svijetom. Grobni materijal datira iz 7. stoljeća prije Krista do kraja 2.stoljeća nakon Krista, kao i samo naselje na tjemenu brda. Baš po tom nađenom i obrađenom materijalu možemo rekonstruirati način života, trgovačke veze, a donekle i društvenu strukturu iz tog doba i naučiti kao se na ovom prostorima nekada živjelo.
Od svega nađenoga, najvrijednije je otkriće pužolikog ritona sačuvanog u cijelosti, kakvih je do pronalaska mrdakovičkog, na području cijele Europe pronađeno tek sedamnaest sačuvanih primjeraka. Prema njegovom obliku i umijeću izrade možemo ustvrditi da se radi o reprezentativnom primjerku koji zasigurno nije proizvod lokalnih majstora, već uvozni komad, posebno naručen za imućnijeg člana ondašnjeg društva. Ukrasi i poseban oblik upućuju na zaključak da je riton, osim uporabne, imao ritualnu primjenu. Upravo ovaj nalaz zauzeo je istaknuto mjesto u prizemlju stalnog postava Muzeja grada Šibenika, i to s punim pravom.
Svi pronađeni rimski paljevinski grobovi bili su smješteni u procjepu litice na relativno maloj dubini, u prosjeku oko 20 cm, dok je helenistički grob pravokutnog oblika, oivčen priklesanom liticom i tesanim kamenovima dug 190, a širok 135 cm. Ovaj je grob vjerojatno još prije devastiran, a ostaci materijala, sustavno i namjerno razbijenog, govore o višekratnom korištenju. I materijal iz triju rimskih grobova je znatno uništen te nađen uglavnom u fragmentima što možemo pripisati dijelom učinku vremena, vegetacije i loše proizvedene keramike, a dijelom i pretpostavljenom ritualnom razbijanju posuđa tijekom službe ukopa. Spaljene kosti pokojnika su bile smještene u keramičke urne lokalne proizvodnje, ponekad pokrivene keramičkim tanjurom i kamenom pločom. U blizini urna, u nekoliko navrata, pronađene su posude tankih stijenki ili neka druga keramička posuda.
Pučko je učilište od početka radilo sa šibenskim arheolozima na projektu oživljavanja cijelog lokaliteta i pronalaženja načina da se nađu sredstva za istraživanje samog liburnsko-rimskog naselja na tjemenu brda koje je bilo potpuno zaraslo i pokriveno debelim slojem zemlje. Napokon, prilika se ukazala podrškom Šibensko-kninske županije koja je projekt i prijavila te su sredstva dobivena iz pretpristupnog europskog IPA fonda, programa HERA (Sustainable tourism management of Adriatic HERitage). Tijekom projekta istražena je petina liburnsko-rimskog naselja na samoj glavici brda Velike Mrdakovice, napravljena je pješačko-biciklistička staza koja spaja naselje s rimskom cisternom u podnožju i nekropolom na padini brda te je osmišljena kulturna turistička ruta Voda – moćna stvarateljica povijesti kojom se povezuju kulturne atrakcije Šibensko–kninske županije snažno obilježene vodom.
Tijekom godine i pol dana, intenzivnim arheološkim istraživanjima, otkriveno je 300 metara kvadratnih liburnske i rimske arhitekture i utvrđeno 17 prostorija te pronađen jugoistočni bedem na pojedinim mjestima visok i do 1.90 m visine.
Daljnja istraživanja vrše se u kontinuitetu i nakon 2016. godine kada je i službeno završen HERA projekt, samo u manjem obimu jer su i sredstva znatno manja. Financijsku potporu istraživanjima stalno pružaju Grad Vodice, Muzej grada Šibenika i Ministarstvo kulture.
Tijekom 2019. godine nastavljena su istraživanja unutar devetnaeste prostorije, utvrđen je sjeveroistočni rub desete prostorije, sjeveroistočni zid osamnaeste prostorije te smjer jedne ulice. Također je pronađena veća količina ulomaka amfora, metalni ingot – predmonetarni način plaćanja i republikanski denar.
Istraženi materijal s nekropole i naselja utvrdio je trgovinu tadašnjih stanovnika Velike Mrdakovice s područjima Baltika, južne Francuske, cijelog apeninskog poluotoka i Levantom što je čini ravnopravnim dionikom svih onodobnih zbivanja od osnutka grada u 7. st. pr. Kr. do kraja 2. st. poslije Krista. Istraženi keramički, numizmatički, metalni, koštani i stakleni materijal, kao i neki izdvojeni nalazi, u prvom redu jedini u Hrvatskoj i jedan od tek sedamnaest pronađenih u svijetu, stakleni pužoliki riton, izdvaja Veliku Mrdakovicu.
https://www.cuk-vodice.hr/kultura/arheologija
| GPS: | É 43° 48.240 (43.803993) |
| K 15° 47.546 (15.792439) |
Információk: a Vodiceről Gaćelezi felé vezető úton táblák jelzik a lekanyarodást az erődítményhez vezető útra.
Utolsó frissítés: 2025.12.15.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.

