Utolsó frissítés: 2025.12.16.
Osztroluka, a Vízkereszt erődített templom (romjai)
Osztroluka (Ostrá Lúka) település Zólyomtól 7 km-re délnyugatra, a Selmeci-hegység és a Pelsőci-medence találkozásánál fekszik. Reneszánsz kéttornyos várkastélya és a néhány évtizeddel ezelőtt felfedezett középkori vára után, a közelmúltban feltárt erődített jellegű gótikus temploma is bővíti a település középkori látnivalóinak számát.
Első írásos említésére 1289-ben került sor "possessionem Oztroluka" alakban IV. László oklevelében, melyben megerősítette a környékre vonatkozó adománylevelét Otto de Ostroluka részére. A falu további említése 1332-ben és 1360-ban a pápai tizedjegyzékekben történik. Ekkor már állt gótikus temploma is, amely a 18. század közepén pusztult el.
A közeli Petyusa várában a közelmúltban végzett kutatások alapján megállapítható, hogy azt a 13. század végén emelték, és nagyjából a 15–16. század fordulója körül hagytak fel használatával. Noémi Beljak Pažinová feltételezése szerint az építtető az Osztrolukai (Osztroluczky) család egyik tagja lehetett, és az erősség vámhely szerepet is betöltött.
15. század elejétől a falu a dobronyai váruradalom része volt, mely a század végétől a helyi nemes Osztroluczky család birtokába került. A falut a török időkben több alkalommal is török csapatok támadták és égeték fel. Osztroluczky II. Menyhért 1636 és 1641 között építteti fel kéttornyos reneszánsz várkastélyát a településen.
A reformáció idején a reformátusok szerzik meg a templomot, amelyet 1681-ben hivatalosan is Zólyom megye úgynevezett artikuláris templomaként említenek. A reformátusoktól a Rákóczi-szabadságharc idejében 1709-ben, Heister császári csapatai vették el a templomot, melynek kriptáját is ekkor rabolták ki.
Egy 1713-as revízió szerint, a hajóban lapos fa mennyezet (keret) és boltozatos szentély, valamint valószínűleg sekrestye is volt. A leírás szerint a belső térben három festett fa karzat (kórus), egy tégla (kő) szószék, padok és a Szentháromság oltára állt. A belső teret a kora újkorban újították fel, amikor a templomot evangélikusok használták. A templom közelében egy katolikusokhoz tartozó, három haranggal ellátott, fából készült harangtorony és egy plébániai iskolaépület állt.
Az ezt követően már nem használt templom és a parókia fából készült épülete 1745-ben tűzvész áldozatává vált. Miután 1742-re elkészült a falu új temploma, így a régi romos templom sorsa az enyészet lett. A 20. század fordulóján még tesznek említést romjairól és a falakon látható freskókról. Később azonban a templom teljesen eltünt, még a helyiek emlékezetéből is. Az ezredforduló után már csak a kerítésnek vélt északi védőfal, növényzet által takart, alig 40-50 cm magas és összefüggéstelen csekély omladéka volt látható.
A közelmúltig rejtőzködő templom 2024-2025 között végzett kutatása, számos meglepetést okozott a szakembereknek. A 2009-ban végzett régészeti bejárást követően 2011-ben végzett geofizikai kutatások, már előrevetítették egy templom alapvető elrendezését, de a további régészeti kutatásra még 13 évet várni kellett.
A 2024 tavaszán Ján Beljak vezetésével megkezdett munkálatoknak sikerült feltárni a 13 század végén, vagy a 14. század elején emelt kora gótikus templomot, melyet valamikor a 14. század folyamán egy sekrestyével bővítettek. A templom 17 méter hosszú, 7,3-8,7 méter széles volt és 90 cm vastag falazattal rendelkezett. Statikai okokból a templom hajójának nyugati részét újjáépítették, és egy tartópillért építettek a külső déli falába.
A régészek a feltárás közben, a templom alatt fedezték fel az Osztroluczky család téglakriptáját, amelyet bár kiraboltak, ennek ellenére jó állapotban találtak. Még a kriptába levezető lécső is megmaradt. A kripta alaprajza 2,7 x 2,9 méter, a magassága 1,65 méter. A helyreállítás után, napjainkban ez a részlet is megtekinthető. Szokatlan lelet volt még egy ősi kinézetű sírkő a templom közvetlen közelében.
A 2025 évi további kutatások újabb fontos részletet hoztak napvilágra. A szakemberek a gótikus templom presbitériuma alatt egy régebbi építményt fedeztek fel. Egy román stílusú apszist és a hozzá tartozó hajót. A radiokarbonos kormeghatározás alapján tisztázódott, hogy ezt a román stílusú templomot a 12. század utolsó évtizedeiben emelték. Mivel a kutatási anyagok igen frissek és publikálásra várnak, ezért erről pontos információkkal még nem rendelkezünk.
A kutatás és az ezt követő rekonstrukció a templom körül a 16. században épített védőfalra is kiterjedt. A török fenyegetés megjelenésével vált szükségessé, igazoltan védelmi szempontból a templom erődítése erős kőfallal. Az építéskor kihasználták az enyhe magaslaton lévő templom domborzati lehetőséget. Így alakult ki az elnyújtott, ovális formájú védőfal, nagyrészt követve a domb peremét. A védett terület nagysága 38 x 24 méter, amelynek északkeleti részében helyezkedett el a gótikus templom. A falakkal övezett belső területre a keleti oldalon kialakított kapun keresztűl lehetett bejutni. A védőfal nagy valószínűséggel analógiát mutat a környező megerődített templomok védelmi kialakításával. A helyreállításkor, a templom korzervált falszakaszaival arányosan, alacsony magasságban építették vissza, melynek falkoronáját, műanyagból készített fekete zsindellyel fedték le.
A napjainkra szépen konzervált, 12. század végi előzményekkel rendelkező templom, illetve a 16. században épített védőfal alacsony magasságig visszaépített falai, a temető északi részén, egy enyhe magaslaton állnak. Az egykori templomot és környezetét, a reneszánsz kastély jelenlegi tulajdonosának anyagi támogatásával tárták fel, illetve készültek el állagvédelmi munkálatai. Mindkettő megmentése szép példája az értékteremtésnek.
A templom és környezete szabadon látogatható. A kastély tulajdonosa a március és október között időszakban a kastélykertet is látogathatóvá teszi, melynek részét képezi az Osztroluczky emlékszoba felkeresése a keleti torony alsó szintjén, ahol a család és a kastély történetét ismerhetjük meg. A településtől északkeletre a Garam fölé emelkedő Petyusa várát, viszont célszerű Zólyom Pusztavár felöl megközelíteni.
Keserű László, 2025
Források:
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda, 1796–1799.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest, 1851.
Beljak, J. - Pažinová, N.: Régészeti kutatások és felmérések Zólyomban és környékén. In: AVANS 2009
Apsida.sk: https://apsida.sk/c/1502/ostra-luka
Vrabec Mária - Civil kastélylakó nemes indítékkal, - Ujszo.com 2022-12-28.
Keserű László: Osztroluka (Ostrá Lúka), Vízkereszt templom, Terepbejárási feljegyzések, 2025 08./09. - www.varak.hu
Köszönetnyílvánítás Peter Debnar régésznek, a helyszínen 2025 augusztusában kapott információkért
