Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Strém - StremAusztriaBurgenlandVas vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Strem (Güssing)

A Strém és a Steinfurtbach összefolyásánál egy mesterségesen emelt domb van, aminek a formája egy lekerekített trapézra emlékeztett. Az átlagos átméroje 52 - 60 méter között van. Egy 5 -10 méter széles árok veszi körül. A fennsíkot egy alacson sánc övezte, amit mára már elszántottak. A trapéz DNy-i csúcsán a talaj cseréptöredékekkel van tele, ami egy építmény alapfalaira utal. A népnyelv a területet “Schlossriegel”-nek hívja. Az egésznek tipikus vízivár jellege van; egy lapos központi egység árokkal körülvéve. A Stém szabályozása következtében az utóbbi években majdnem az egész várhelyet tönkre tették. 
Itt állt valamikor Strém vára, az uralmi központja a Strémi járásnak. Az itteni faluk tulajdonosai a Héderváriak voltak, akik Németújvári Hederik utódai. 1494-ben az Ellerbechereké, 1524-ben II. Lajos a területet a németújvári uradalommal együtt Batthyány Ferencnek adományozta, aki a strémi birtokot a németújvárival egyesítette. 
Védelmi szempontból a strémi vízivárnak oly értelemben volt jelentosége, hogy már az 1257-ben erre vezeto “via regia”, ami Körmendrol Németújvárra vezetett, mentén fekszik és lezárta a Strém völgyét ahol az kilép a dombvidékrol a síkságra. 
Az uralmi terület a következo helységeket bírta: Strém, Reinerdorf, Moschendorf, Sumetendorf, Heiligenbrunn, Deutschbieling. 
A vár egy járásbírósági székhely (Landsgericht) volt, míg nem csatolták Németújvárhoz. A “Galgenlahn im Winkelwald” (Galgenlahn= kb. vesztohely) elnevezés is erre utal. 
A kegyúri jog eredetileg csak a Heiligenbrunn-i plébániára terjedt ki (1225 és 1245 között). 
A Németújvárral történt egyesítés után a régi uralmi központ elvesztette jelentoségét. A vízivár elpusztulásáról nincs semmi adat.

forrás: Harald Prickler: Burgen und Schlosser im Burgenland (ford.: Jakab József)

GPS: É 47° 2.556 (47.042599)
K 16° 24.661 (16.411022)
Várak.hu mobil applikáció