Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://www.templomaink.eu/hu/360o-setak/badoki-reformatus-templom

Bádok református templom

Bádok  Kolozs megyében, Kolozsvártól északra a Borsa patak  egyik északi mellékvölgyében, Szamosújvár közelében fekszik. Első okleveles említése 1306-ban történt Baduc néven.  A falu plébánosát 1461- ben említették: „Nicolaus plebanus de Badok.”  A falu későközépkori  birtokviszonyairól a kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei tájékoztatnak. A templom a 16. század közepétől a református egyházé. Átépítésére,  megújítására a 18. században – egy felirat szerint 1735-ben – kerülhetett sor.  Kiemelkedő jelentőségű a templom egységes belső berendezése és kazettás mennyezete, amelyet id. Umling Lőrinc fia, Asztalos Umling János készített. A nyugati karzat  évszámos felirata szerint a berendezés 1773-ban készült el. 

A templom négyzet alaprajzú, egyenes záródású szentélyből, téglalap  alakú hajóból és a hajó nyugati oldalához csatlakozó toronyból áll. A  szentély és a hajó keleti falsarkait átlós támpillérek támogatják.  Szentélyének keresztboltozata már a 18. században sem volt meg, annak  nyomait ma csak a sarkokban található egyszerű gúla alakú konzolok őrzik.  A szentélyt kelet felől egy félköríves résablak, dél felől egy későbbi  félköríves ablak világítja meg. A déli hajófalon egy késıgótikus, gazdagon  díszített pálcatagos csúcsíves kő ajtókeret található (a pálcák a csúcsívben  egymáson átmetsződnek). Hasonlóan későgótikus a hajó nyugati, földszinti  és karzati bejárata. A hajóval együtt falazott zömök nyugati torony felső emeletén kőkeretes, osztóoszlopok nélküli ikerablakok találhatók.  A templom építését – tornyával együtt – a 13. század második felére  tehetjük. Alaprajzi elrendezése, szentélyformája a környéken széles körben  elterjedt, közeli párhuzamai Kide, Botháza, Ormány, valamint Alsó- és  Felsőtök templomai. 

A bádoki falképekre először Debreczeni László figyelt fel 1931-ben, aki  ottjártakor a szentély északkeleti sarkában, az északi és keleti falon  késıgótikus jellegű falképtöredékeket rajzolt le, de az ekkor feltárt  falképeket késıbb visszameszelték. 

A templom épületét a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói 1997-ben felmérték, majd a falképek meglétét 1999-ben Lángi József helyszíni vizsgálata erősítette meg.

Forrás: Jékely Zsombor: A Kolozs megyei Bádok falképei és az erdélyi falfestészet

Az oldalon látható freskó fotók forrása: Jékely Zsombor: A Kolozs megyei Bádok falképei és az erdélyi falfestészet