Utolsó frissítés: 2026.01.19.
https://djnaploja.wordpress.com/2024/01/31/rajka-kastelyai/
Rajka kastélyai
A Forgách család az Árpád-korig vezette vissza eredetét. A felvidéki ősök a XVI. század végétől tartósan jelen voltak Nógrád közéletében is, hiszen a megye főispánjai a XVII. század közepéig folyamatosan közülük kerültek ki, azt követően - szórványosan - a XIX. század második feléig a család férfi tagjai viselték e magas - a király által kinevezetten - közéleti pozíciót. A XVI. századtól jól követhetően megkülönböztethető - noha továbbra is egységes maradt a közösség - a család ghymesi (Nyitra melletti vár), a gácsi, szécsényi ága. Előnevükként a ghymesi és a gácsi honosodott meg.
A dúsgazdag család mindennapjait, közéleti magatartását a királyhűség, a mély katolikus vallásosság határozta meg. A közéletiséggel szorosan összefüggő katonáskodás a család férfiait vonzotta. Ez utóbbival - no meg a házasságkötésükkel - teremtették, növelték a közös vagyont. Ebben a légkörben született Forgách Simon 1669. július 8-án. Egyes források szerint a rajkai kastélyban, mások úgy vélték a Nógrád megyei Gácson látta meg a napvilágot.
Előkelő főúri család sarja, apja ghymesi és gácsi gróf Forgách Ádám (1601-1681), várkapitány és országbíró, anyja Rechberg Mária Katalin grófnő. 1688-ban kötött házasságot gróf Esterházy Miklós (-1669) zólyomi főispán és báró, Perényi Ágnes nevű leányával. Házasságukból hét gyermek született: 1691-ben Anna, 1694-ben Zsigmond, 1708-ban Kata, ki apáca lett, Ádám, László, Eleonóra és Róza.
Forgách Simon (1669 —1730) sok tekintetben még ma is titokzatos szereplője a Rákóczi-szabadságharcnak. Esze Tamás, a korszak kiváló kutatója „a kuruc gondolathoz való viszonyát" így jellemzi: „Nagy meglepetés volt idehaza is, Bécsben is, mikor császári tábornok létére, a kurucokkal való sűrű csatározás után, váratlanul átment Rákóczi táborába. Titkot sejtettek pálfordulása mögött. A titokra teljesen csak a felkelés bukása után derült világosság, a bujdosásban valotta meg a fejedelemnek, hogy József, az ifjabb király küldötte át a felkelő magyarok megnyerésére. . . Miért hallgatott fontos küldetéséről? Kortársai bőbeszédű embernek ismerték, ha ivott, nem tudott titkot tartani. Nem sokáig szolgálta a kurucokat, egy súlyos következményekkel járó mulasztása miatt Rákóczi elfogatta, s csak a felkelés vége felé bocsátotta szabadon". Előbb Krasznahorkán, majd 1707. febr.-tól Szepesvárt őrizték. Amikor innen szökést kísérelt meg, Munkácsra vitték, s a szabadságharc végéig itt raboskodott. Lengyelo.-ba, majd Moldvába ment. 1717-ben felkelést szervezett a török háború kapcsán, s megpróbált Erdélybe behatolni, de a határról visszaverték. 1720-ban Rodostóba ment Rákóczihoz, azonban 1724-ben már újra Lengyelo.-ban találjuk. Itt élt haláláig, a francia udvartól kapott szerény évjáradékból.
A Forgách családnak pedig a 17. században voltak birtokai a településen, de nem lehet azonosítani egy ma is álló, kifejezetten Forgách nevű kastélyt Rajkán. Legközelebb a közeli Dunahidas (Most pri Bratislave) településen található egy Forgách-kastély.
A 16.-17. században országos és udvari tisztségeket viselő főnemesek és nemesek kaptak kisebb birtokrészekre királyi adományt. Sok német származású főnemesi család is birtokot szerzett Rajkán. 1532-ben az adószedő 4 nemesi udvarházat írt össze a településen, az 1546-os magyaróvári urbárium szerint 5 nemesi udvarház állt a településen. Bél Mátyás szerint a 18. században 24 nemesi kúriája van a településnek. Dr. Dénes József szerint a legtöbb kúriát lebontották, de a jelenleg álló épületek között lehet az is amelyben a tábornok született. Szerinte a Hennin-Panos kúria képzelhető el leginkább mint Forgách Sándor szülőhelye.
Virág Zsolt Kastélylexikonában 5 rajkai kúria került bemutatásra.
Hennin-Panos kúria - Dózsa Gy. út 44.
A kúria Genthon István adata szerint 1806-ban épült és barokk-klasszicista stílusjegyek láthatóak az épületen. Az épület építője ismeretlen, a 20. század elején már Hennin Károly tulajdonában van. A Hennin család német eredetű 1629-ben kapott bárói rangot, 1729-ban lotharingiai grófi címet. Hennin Károlyné férje halála után (1929) eladta a kúriát a Panos családnak.
Majthényi-Stahremberg-Habsburg-Moson vármegye kúriája - Kossuth L. u. 75.
A kúriát feltehetően a kesseleökeöi Majthényi család építette a 16. század végén korabarokk stílusban. 1711-ben Stahremberg Emanuel vásárolta meg a kúriát, másik két ismeretlen helyen álló két kúriával együtt Pongrácz Éva bárónőtől. 1766-ban Mária Krisztina kapja nászajándékul a kúriát, aki 1768-ban átengedi Moson vármegyének.
Zichy-(Gallasz)-Zichy-Meskó-(Deutsch)-kúria - Kossuth L. u. 81.
A kúriát a 18. század közepén építették barokk stílusban. Építője ismeretlen. Az épület első ismert tulajdonosa Zichy Henrik akit 1866-ban említenek. 1897-ben Gallasz Rudolt béreli a birtokot. Később Zichy Jakab a tulajdonos, aki királyi engedéllyel már a Zichy-Meskó nevet használja. 1911-ben Deutsch József bérelte az ingatlant.
Habsburg-Náder-kúria - Kossuth L. u. 37.
A barokk kúria építője ismeretlen, de 1708-ban biztosan állt, mivel falai közt kuruc tiszteket tartottak fogolyként. A 19. század elején Habsburg Albrecht főherceg tulajdonában van az épület. 1912-ben a Náder család vásárolja meg a kúriát Habsburg Frigyestől.
Modrovich-kúria - Kossuth L. u. 83.
A Modrovich-család a családi hagyomány szerint még Mátyás-király idejében telepedett le Rajkán. Kúriájának építési ideje nem ismert, de Andreas Grailich szerint 1818-ban már biztosan állt.
Forrás:
Horváth István: A szabálytalan ember. Gróf Forgách Simon (1669-1730) kuructábornok tanulságos életpályájának összefoglalása
KOVÁCS SÁNDOR IVÁN: Forgách Simon „Áfium"-kiadása
Nagy Iván: Magyarország családai
Magyar életrajzi lexikon
https://djnaploja.wordpress.com/
Virág Zsolt: Kastélylexikon
