Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mátraverebély, Hencse-vár

A településtől kb. 800 méterre nyugatra emelkedik a 340 méter tszf. magasságú Kőszirt hegy, melynek déli, hosszan elnyúló, keskeny lejtője, közvetlenül a Tar és Mátraverebély közötti belső országút felett, a Hencse nevű hegynyúlvánnyal végződik. Ezen a magaslaton találhatók a Hencse-vár csekély maradványai.

A várat az ezredfordulót követően Csépe Attila fedezte fel a környékbeli terepbejárásai során. Az erősséget ezt követően 2011 őszén Nováki Gyulával járták be, majd a rákövetkező év februárjában a vár felmérését is elvégezték. A várhely a nyereg felől közelíthető meg, melyből közel vízszintesen nyúlik ki, a többi három oldala rendkívül meredek. A viszonylag keskeny hegytető egész területe kisebb-nagyobb felhagyott kőbányagödrökkel, árkokkal erősen bolygatott, de a sűrű, bozótos erdő sem könnyíti meg a területén a tájékozódást.

Mindezek ellenére a vár két fő jellemzője egyértelműen meghatározható. Az egyik az egyenes keresztárok, amely a várat észak felé, a nyereg irányába zárta le. Belső oldalán alacsony sánc húzódik. Az árok hossza 35 méter, a felső szélessége 5-7 méter, míg a mélysége 1-1,5 méter körül váltakozik. Az ároktól 37 méterre délre található a vár központi magja. Itt egy téglalap alakú területet vesz körbe egy kb. 1,5-2 m széles fal, íves sarkokkal. Délkeleten 70-80 cm magasan még áll a falcsonk, kb. 8 m hosszan. A fal többi része is jól követhető az avar alatt.

A falnégyszög nyugati oldala hozzáférhetetlen, de az északi, kihajló vége kb. 8 méter hosszan megfigyelhető. Feltehetően itt lehetett a vár bejárata. A falnégyszög belső, 16 × 12 m-es területe a sűrű bozót miatt teljesen áttekinthetetlen és járhatatlan, ezért az ott álló épületről nem lehetett további információkhoz jutni. A dél - délnyugati fal a vár végét jelenti, amely alatt meredek hegyoldal következik. Az árok és a falnégyszög közötti terület olyan erősen bolygatott, hogy csak nagy vonalakban volt felmérhető. A falnégyszög előtt északra, kb. 6 m-re egy kelet felől bevágódó mély árok alapján talán egy belső várárokra is gondolhatunk, de ez nem folytatódik a nyugati oldalon, valószínű, hogy csak az egykori kőbányászatnak köszönhető.

A vár teljes hossza a várárok belső széléig 58 méter, szélessége a bolygatások miatt azonban nem mérhető pontosan, feltehetően 20 méter körüli lehetett.

A várat az írásos források és a szakirodalom nem említi. Verebély település 1229–1542 között a Verebi családé volt. A Hencse (Henche) név népszerűségét jelzi, hogy 1227–1332 között két családtagot is így hívtak. Az 1229-ben említett Zakariás fia Henche comes, valószínűleg azonos lehet azzal a Hencsével, akinek unokáját 1295-ben említik, mint Henche fia István fia Kelemen mestert, és valószínűleg az ő unokája lehetett az 1331-ben szereplő Henche fia István fia Péter is. Ez utóbbi időpontban István fia János fia Henche is szerepel. Mindezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a feltehetően rövid életű vár építtetője a 13. század elején Henche comes lehetett.

Forrás:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig, Magyarország várainak topográfiája 4. kötet