Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NagyradaMagyarországZala vármegyeZala történelmi vármegye - Pogányvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Nagyrada-Pogányvár (Balatonmagyaród-Pogányvár)

Vándor László - Régészeti kutatások a Kis-Balaton területén  1979-1992 148. oldal / részlet

Másfél kilométerre keletre a szabari vártól, a Zala mocsarainak közepén egy kis szigeten (Nagyrada-Pogányvár) egy másik kis várat tártunk fel, amely mind építésmódban, mind korban teljesen hasonló volt az előzőhöz. A kör alakú vár árokkal és sánccal volt körülvéve, közepén ugyanúgy gerendaépület kőalapozását találtuk, sajnos kincskeresők által eléggé szétdúlt állapotban.

A vár építésmódja a szabaritól csupán annyiban különbözött, hogy az árokból kitermelt földet középen a vár területén felhalmozták, a vár belső területét felmagasították. Ezt a vártípust, amely így épült, a szakirodalom motte néven ismeri. A méreteiben is a szabarival csaknem megegyező várban a kerámiaanyag is hasonló korú volt, sőt az ott talált nyílheggyel azonos típusú nyílhegyek itt is előkerültek. Ugyanakkor a vár rövidebb ideig történő,, avagy csak ideiglenes használatát bizonyította a sokkal csekélyebb számú leletanyag.

A vár remekül használható volt mint menekülővár, de a fő funkciója nem ez lehetett. Arról a helyről, ahol állt, remekül lehetett ellenőrizni a zalavári háton vezető, az Adriához tartó főútvonalat, illetve annak hídvégi átkelőjét. A forrásokban „Hadinagyút" néven ismert út a vár magasságában vezetett át a Zalán. Az Árpád-korban itt zajló intenzív forgalmat mi sem bizonyítja jobban, mint az a hazánkban rendkívül ritka, bizánci jellegű amfora alakú mázas edény a 11. századból, amely itt, a hídvégi átkelőben került elő. A nagyhatalmú Hahót nemzetség tagjait, akik a 13. századra értek fénykorukba - nádor, tárnokmester, érsek került ki közülük, bizonyára nagyon érdekelte az átkelő forgalma.

Birtokuk keleti peremén ezért építettek a szabari várukhoz hasonló, de más célokat szolgáló erődítményt. Magyarázza a motte típusú építést, hogy a felmagasított belsejű várból a rálátás a révre sokkal jobb lett, mind az eredeti lapos felszínről.

Forrás:

ÉVEZREDEK ÜZENETE A  LAP VILÁGÁBÓL
Régészeti kutatások a Kis-Balaton területén  1979-1992
KAPOSVÁR-ZALAEGERSZEG  1996
Király István Szabolcs, Vándor László, Költő László

GPS: É 46° 38.224 (46.637070)
K 17° 9.497 (17.158291)

Információk: Napjainkban a Pogányvár, Nagyrada településtől 4 km-re É-K-re a Kis-Balaton egyik kis szigetén (Pogányvár sziget) található. A 19. századig a Kis-Balaton tava egységet képezett a Balatonnal, a mai tó nyúlványa volt. Az ezt követő évszázadban azonban jelentős változások következtek be a térségben, amelyek a Kis-Balaton vízzel borított területeinek csökkenéséhez vezettek.

1970-ben kidolgoztak egy átfogó tervet a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” kiépítésére, ami a Kis-Balaton újbóli mesterséges elárasztását, a mocsárvilág rehabilitációját foglalta magában. A munka két ütemben valósult meg 1985 és 2000 között. A terület gyorsan regenerálódott, így a terület jelentős része pillanatnyilag fokozottan védett élőhely, ahol jelentős mértékben korlátozott a turisták mozgása. A látogatás egyes területeken csak szervezett csoportokban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakembereinek vezetésével lehetséges.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025