Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Végles, Šamilovec - sáncvár

A kétrészes sáncvár a Zólyom vármegyei Végles (Vígľaš) határában, a Šamilovec-hegy északi gerincének végében található. Ez a település harmadik eddig megismert vára. Egyben vélhetően a legrégebbi is, az egymás közelében lévő három objektum közül Végles határában. Közelebbi kora egyelőre egyenlőre még nem ismert számunkra. Azonban nem valószínű, hogy kapcsolatba hozható a közismert történeti várral és a fölötte épült Bašta nevű őrtoronnyal, hisz azoknál láthatóan jóval régebbi.

Néhány ponton, pár évvel korábbi sáncátvágás nyomai mutatkoznak. Vélhetően szakemberek kutatták a várat és nem kincskereső gödröket láttunk a helyszínen. De egyenlőre szakmai anyag még nem ismert a feltárásról. A külső sánc a helyszínen már inkább csak terasznak érzékelhető.

A területet vélhetően kőbányászat is alakíthatta a későbbi időkben. A keleti külső sánc előtti mélyedés is annak mutatkozik. A platóba való belemarás is részben kökitermelésnek tűnik. A plató északi széléről nézve, a markáns sziklacsúcs előtt jelenleg látható árok is talán ennek köszönhetően alakulhatott ki.

Az erődítés megközelítően téglalap alakú belső területének mérete 35 x 85 méter. A külső sáncokkal együtt mért teljes hossza kb. 150 méter, míg a legnagyobb szélessége kb. 85 méter. A vár legmagasabb pontja 457 m tszf. magasságon helyezkedik el. A magaslat északi része, sziklás szakadékos, ezért ebből az irányból nem volt szükség védelem kialakítására. A kölső és a belső sánc, az északi meredélyig övezi a területet.

A felszínen a bejárás alkalmával cseréptöredékek, falmaradványok, habarcsnyomok nem voltak láthatóak. A külsővár sáncainak mérete és formája, őskori helyszín képét mutatja, azonban a közel téglalap alaku belsővár már inkább a középkort feltételezi. Logikus magyarázat lenne erre az ellentmondásra, hogy az őskori sáncvárat a középkorban is felhasználták, kialakítva ekkor annak belső szerkezetét.

A helyszín kitűnő stratégiai adottságokkal rendelkezett a folyóvölgy és az ott elhaladó út ellenőrzésére. Miután Végles várának építésére csak a 14. század második felében ad utasítást a vadászatokat kedvelő Nagy Lajos király, akkora a Šamilovec hegyen lévő erődítésnek a most feltételezett utóélete már biztosan megszünhetett. Remélhetően a régészeti kutatások hamarosan választ adnak erre kérdésre és a kutatások ismeretében pontosíthatjuk az erődítés korára és fennállására szóló információkat.

Keserű László, 2026

Források:

Keserű László: Végles, Šamilovec - sáncvár - Terepbejárási feljegyzések, www.varak.hu - 2025-26
Dénes József: Végles harmadik vára - DJnaploja blog 2024-03-20
A lidar képrészlet és mérés: https://www.freemap.sk/