Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BátonyterenyeMagyarországNógrád megyeNógrád vármegye - Orosz Mátyás vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Orosz Mátyás vára

Nagybátonytól (Bátonyterenye) 7 km-re DK-re, a Lengyendi-Galya-Gyökeres-tető gerincből Ny-i irányba leágazó mellékgerinc sziklás, végződésén van a várhely, amelyet a térképek másként az ugyanott található szikláról Orosz Mátyás-sziklájának is neveznek. A várat hordozó, sarkantyúhelyzetű keskeny sziklafok, melynek tszf. magassága 682 méter, nem sokkal a szűk völgyfenék felett ugrik ki északnyugat irányába.

A vár a sziklafok tetejét foglalja magába. Középen 2 m-re öszszeszűkül, délkeleten 9 méterre, erősen lejtő északnyugati végén 3,5 méterre szélesedik ki, teljes hossza pedig 23 méter. A platón a felszín az alapszikláig lepusztult, épületmaradványok nem figyelhetők meg, szélei alatt igen meredek sziklafal található. A várat a Gyökeres-tető (DK) felől húzódó gerinc irányából kellett csak mesterségesen megerősíteni.

A sziklába mélyített árok felső szélessége 7 méter, hossza kb. 10 méter. Középen kissé fel van töltve, ott kb. 1,5 méter mély. Az árkon kívül délkelet felé kb. 30 m hosszan közel vízszintes a gerinc, majd meredek emelkedő következik a Gyökeres-tető felé.

Bartalos Gyula említi elsőként, ki 1888-ban járt a helyszínen de közelebbi adatok nem ad hozzá. Ezt követően Pásztor József foglalkozik a várral, de pontos helyét nem ismeri. Említ egy 1329. évi adatot, mely szerint az Ajtony-nemnek egyik tagját Orosz Ivánnak nevezték, majd később, mint „csehvárat” tárgyalja.

1984-ben és 1987-ben Dénes József és Skerletz Iván kereste fel a várat, melyet vázlatosan fel is mértek. 1987-ben Nováki Gyula és Sándorfi György végeztek adatgyűjtést a vár területén. A vár felmérését Nováki Gyula végezte el 1992 márciusában, Bánhegyi Attila és Skerletz Iván közreműködésével.

A terület eredetileg Lengyend földhöz tartozott, amely nógrádi várföld volt és II. Endre 1217-ben adományozta a Baksa nemzetségnek. Ehhez a király még hozzácsatolt egy vadont a sajátjából a Mátra völgyében, s mindkét birtok határát külön határjárás keretében rögzítették. IV. Béla 1240-ben új adománylevelet állított ki róla Bothk fia Tamás fiai részére és határait hasonlóan, de immár egy tagban rögzítette a határjárás leírásakor. Lengyend 1267–1449 között a Lengyendi család birtokát képezte.

Régészeti kutatás szükséges annak eldöntéséhez, hogy ezen birtokosok közül kihez köthető a erősség emelése és használata. A vár területéről régészeti leletet és rá vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk. Csupán jellege, feltűnően kis mérete és szokatlanul kedvezőtlen fekvése alapján valószínűsíthetjük középkori eredetét.

Forrás:

NOVÁKI GYULA – BARÁZ CSABA – DÉNES JÓZSEF – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN

HEVES MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG

Magyarország régészeti topográfiája - 2. kötet - Heves megye - 2009

 

 

GPS: É 47° 55.477 (47.924610)
K 19° 53.800 (19.896666)

Információk: Mátraszentlászlótól keleti irányba (is) vezető erdőgazdasági úton juthatunk el kb 1,5 órás könnyű túrával a Gyökeres tető közelébe. Ettől nyugatra, kb 600 m-re található az a völgy, amelynek keleti peremén van az Orosz Mátyás szikla.

A várhely megközelíthető Mátraalmás irányából is a kék jelzésen, amely a Gyökeres-tető északi része alatt halad el. Az itt dél felé induló erdészeti úton lehet eljutni a Gyökeres-tető déli nyergéig. Majd a jelzetlen ösvényen a két gerinc közötti szintkülönbséget követve érjük el a várhegy gerincét, majd a vár szikláját.

Fontos! A területen fekfő erdő állományát nemrég újították, a várhoz pedig csak jelzetlen ösvény vezet. Így a most közzétett, a vár környezetét érintő útvonalban, az elkövetkezendő időben lehetnek komolyabb változások.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv