Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BudapestMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Johannita vár ()

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Johannita keresztes lovagok vára

A Margit-sziget eredetileg három szigetrészből állt, a fő szigetből, az ennek a déli csúcsánál elhelyezkedő Festő-szigetből, és az északi csúcsnál lévő Fürdő-szigetből. A 20. század elejére a Festő-szigetet hozzákapcsolták a fő szigethez, a Fürdő-szigetet pedig elkotorták.

A margitszigeti johannita vár, a Margitsziget déli végén fekvő kéttornyos római erőd felhasználásával épült, végső formájában négyszögletes, enyhén trapéz alakú épület volt négy saroktoronnyal.

Létezését csak írásos feljegyzésekbôl ismerjük. Megépítése a tatárjárás után, a Margitsziget védelmi szerepével függ össze. A IV. Béla király által  adományozott  területen a Johanniták erôs falakkal körülvett négytornyú várat építettek, ami a védelmi funkció mellett, a rend hivatásából eredôen beteg zarándokok ápolását is szolgálta. Feladatuknak  tekintették  a  szigeten  élôk  ápolását és védelmét is. A johannita várhoz a keresztesek vendégháza is csatlakozott.

A várról először IV. Béla IV. Ince pápához 1250 táján írott leveléből értesülünk közvetett módon. A vár a magyarországi négy saroktornyos várak felbukkanásának egy korai példája volt. Forrásokban ritkán említik, de valószínűsíthető, hogy legkésőbb a domonkos kolostor építése utáni első években vagy évtizedekben épülhetett, és 1278-ban már állt, mert ekkor említette meg IV. László egy oklevélben, az sziget északi részén álló érsekségi várral együtt, melyben a területüket kivette az apácák fennhatósága alól.

A vár a 14. századtól már nem szerepel az írásos forrásokban. A török dúlás a várat sem kímélte. A Budát török megszállás  alól  felszabadító  hadsereg  tábornoki  irodájának  tagja, az olasz G. Domeniko Fontana hadmérnök rajza alapján tudunk képet alkotni arról, hogy milyen lehetett a vár.

A 19. század közepén, az akkor még jól kivehető romok helyén Ybl Miklós építette fel a Nagyvendéglőt 1868-1869-ben.

Források:

Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 114. o.

Bercsek Péter: Mûalkotások a Margitszigeten - Ismeretterjesztô gyûjteményes összeállítás

Laszlovszky - Majorossy - Zsengellér szerk.: Magyarország és a keresztes háborúk (Máriabesnyő-Gödöllő 2006)

GPS: É 47° 31.173 (47.519554)
K 19° 2.681 (19.044682)

Információk: Az egykori Johannita vár helye a szökőkút és a Holdudvar közötti területre lokalizálható.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv