Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csepreg-Malomkert - A Malomkert dombja

Csepreg alsóvárosi részén, az ún. Malomkertben, az egykori Répce-meder partján található a rejtélyes – egykor víztükörrel övezett – mesterséges domb, valószínűleg egy Árpád-kori motte maradványa. (Elvileg szóba jöhetne reneszánsz vagy barokk parki létesítménykénti értékelése is, azonban sem írott forrásaink, sem a 18-20. századi térképek alapján nem tudunk a területen kastélyparkról. Malomkert nevét egy a 19. század első felében még működött – 1833-as térképen ábrázolt - malomról kapta.)

Jelenlegi állapotában 1 m magas és 10 m tetőátmérőjű, csonkakúp alakú mesterséges földhalom. Keleti oldalához közel egykor a Répce főmedre húzódott. A halmot egy 45 x 30 m-es (0,14 ha) téglalap alakú területet körbevevő alacsony földtöltés övezte. Ennek déli és keleti szakasza földmunkák következtében nagyrészt megsemmisült, csak DK-i sarka sejthető a talaj alig érzékelhető domborulta formájában. A nyugati és északi oldal viszont jól látható. A töltés funkciója egykor az lehetett, hogy víztükröt tartson a domb körül.

Csepreg alsóvárosi része a középkorban Sár (más néven Boldogasszonyfalva) néven a Frankóiak egyik birtokközpontja volt. Ez indokolhatta a kis toronyvár létesítését talán még a 12. században. A Frankiak ősei, Albrecht és Gottfried lovagok 1156 táján II: Géza hívására jöttek hazánkba a nyerték birtokaikat a királytól.

Árpád-kori csigavonalas díszítésű edénytöredékek kerültek elő az alacsony földtöltéssel övezett mesterséges domb területén. Fából épült nemesi toronyvár állhatott egykor a domb tetején és a rajzon látható töltés az azt védő – napjainkra feltöltött – széles vizesárok külső szélét jelzi.

A dombot kb. 100 évvel ezelőtt belekomponálták az út szemközti oldalán álló Rothermann-kastélyhoz kapcsolódó parkba. Akkortájt alakulhatott ki a terep jelenlegi formája. Ez magyarázza, hogy a fasor éppen ide irányul.

A hasonló helyeket földhalomvárnak (nemzetközi néven motténak) hívjuk. Európai virágkoruk a 11-12. század, amikor Magyarország területén is épültek. Ma ismert legkisebb méretű példájuk ez a régészeti lelőhely. A kis várat legkésőbb 1300 táján felhagyhatták és a birtokosok a mai kastély előzményét jelentő épületbe költözhettek.

A vár építése a mai csepregi alsóváros középkori birtokosaihoz, a II. Géza korában (1141-1162) hazánkba költözött német Albrecht és Gottfried lovagoktól származó Frankói Gős család tagjaihoz köthető.  A dél-németországi Kanzach mottéjához hasonló, 6 m oldalhosszúságú, 4-5 szintes torony állhatott a dombon.

Forrás:

Dénes József: Csepreg és a Répce-vidék az Árpád-korban. IN: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk.: Dénes József. Csepreg, 1996. 82-118. - 104.

/Dénes József/