Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Drégelypalánk - palánkvár

Drégelypalánk egy viszonylag rövid életű erősségként létezett a török kor idején a mai azonos nevű falu belterületén. A falu egy keskenyebb, északnyugat–délkeleti irányú magaslaton fekszik, az Ipoly ártere fölé magasodva, Ipolyhídvéggel szemben. Délkeleti irányban a terep fokozatosan emelkedik Ipolyvece irányában, északnyugat felé pedig fokozatosan lejt. Meredek oldalakkal csak a két hosszabb, északkeleti és délnyugati peremén rendelkezik. Az erődítmény helyére vonatkozóan sokáig szinte semmilyen támponttal nem rendelkezett a kutatás. Az írott források alapján azt lehetett csak sejteni, hogy az egykori templom körül építették fel. 

...

A források szerint Palánk vára, török nevén Bügürdelen, 1575-ben épült, 2000 lovas katona befogadására. A török helyőrséget 1577–1581-ben, 1588–1589-ben és 1591-ben említik.2 A zsoldlisták alapján a Drégellyel egységes rendszerben működő Palánk erősség katonasága együtt általában 300 fő körül alakult. Drégelypalánk a 16. század második felében a budai vilájet nógrádi szandzsákjához tartozott. Palánkot 1593-ban foglalták vissza a Pálffy Miklós vezette keresztény csapatok, majd felújítva tovább használták. 1605-ben Bocskai egyik hadvezére, Rhédey Ferenc foglalta el az erősséget, majd 1619-ben Bethlen Gábor csapatai. Az 1620-as években a törökök többször is eredménytelenül ostromolták. 1649-ben az országgyűlés Hont vármegye közmunkáját a palánki várhoz rendelte, 1655-ben pedig helyőrséget helyeztek el benne. Kubinyi Ferenc szerint 1649-ben a törökök csellel ezt is elfoglalták, ahogyan Drégely várát is, de ezt az adatot a források nem erősítik meg.4 Őrsége 1662-ben egy század német gyalogosból állt. 1663-ban, a közeledő török csapatokkal szemben a helyőrség nem is próbált védekezni, hanem az ágyúkat elásva, a várat pedig felgyújtatva, elmenekült. A felhagyott erősséget már nem újították meg. Az árkának betöltésében lévő 17. századi leletanyag is erre utal. 1679-ben Koháry István a nádor parancsára kiásatta a három ágyút és egy mozsarat s csábrági várába szállíttatta azokat.

...

Az erődítések vonatkozásában összefoglalóan megállapítható, hogy az egész plató feltehetően már az őskorban is erődített volt, bár ennek egyértelmű nyomait csak a délnyugati és az északkeleti széleken sikerült azonosítani. Valószínűleg az ekkor kialakított árok még megfigyelhető volt a terepen a 16. században is, amikor az 1570-es évekre felépült a török palánkerődítés.

Forrás: Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközy Sebestyén - Nógrád megye várai az õskortól a kuruc korig