Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dunaújváros , Pentele , RácdombMagyarországFejér megyeFejér vármegye - Vár, Török palánkvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Rácdomb

Az Andornok Árpád-kori vára

Pentele település ma Dunaújváros része. A település és a Rácdomb területe az ősídőktől lakott volt. Az újkőkori településmaradványok, az arra rárakodott bronzkori kultúrák több méteres rétegsorai felett még római sírok is előkerültek. Meghatározó időszaka volt a közelében elhelyezkedő Castra Intercisa római erőd fennállása.

Az Árpád-korban az Andornok nemzetség kis méretű családi földvárat emeltetett a maga számára a jó stratégiai ponton lévő dombon. Helyét, fekvését az 1238. évi oklevél pontosan megjelöli a mai Rácdombon. A vár védelmét a földsáncra épített cölöp és gerendafal adta. Az Andornokok vára így minden bizonnyal faszerkezetű lehetett, földsánccal és árokkal megerősítve. A kisebb családi várak közé tartozhatott. A legkorábbi Árpád-kori lelet a Rácdombról 12. századi, ezért feltételezhető, hogy akkor épülhetett a vár.

Az Andornokok a 12-13. században monostort is emeltek, melyet Szent Pantaleonnak szenteltek fel. A monostor a Duna mai Szalki-sziget elődjeként tekinthető két kisebb szigetének északi szigetén helyezkedett el. A pentelei monostor létrejöttének, alapításának kezdeteit, körülményeit nem ismerjük. De az Andornok nemzetség „tulajdonaként” látjuk egy 1238. évi oklevél 1398. évi átiratából. Hogy milyen rend működtette nem ismert, de annyi bizonyos, hogy apátos, férfi szerzetesek lakta monostor volt.

Az Andornokok vára és monostora, benne az szerzetesekkel az tatárjáráskor (1241-1242) pusztult el, melyet követően az Andornok nemzetség is örökösök nélkül nyomtalanul eltűnt, így a Duna melletti birtok és a szigeti monostor kegyurasága a királyra szállt. A következő két évszázadban hallunk még híreket a monostor viszontagságos sorsáról, de az 1449-es esztergomi érseki bejárás már nem említi. Pusztulása így a 15. századra tehető.

A török palánkvár

A Rácdomb következő erődítése a török nevéhez fűződik, akik a 17. század közepe előtt a Duna mellett futó út védelmére palánkvárat emeltek. A pentelei török palánkról először az 1630-as években lehet hallani, ezért valószínűsítik, hogy akkor épülhetett az első török erődítés. Építtetőjéül pedig Hüszejn budai pasa jöhet számításba. A kerek dombot új, mély védőárokkal vették körül, amely nyugaton, a Dunával átellenes oldalon különösen mély volt. Az 1993-as régészeti ásatások rátaláltak erre a mély várárokra. A vár török típusú cölöp falú erődítés volt.

1662-ben, amikor Ottendorff és követtársai mentek át Pentelén. Ugyan be nem jutottak a várba, azonban mellette elhaladva jól megfigyelhette azt és vázlatos rajzot készített róla illetve le is írta. Az ábrázolás a palánkvárat és a hozzá tartozó váralja települést, vagyis a Rácdombot dél, dél-nyugat felől ábrázolja. A várról Ottendorff rajzán megállapíthatjuk, hogy sarkaiban egy-egy kerek, toronyszerű bástya állt. A várkapu „magas” süveggel a tetején délre nézhetett, mely az egyetlen bejárata a palánkvárnak. A várhoz két út vezetett fel, az egyik az országút felől, a másik a Duna-parttal kapcsolhatta össze a várat, ahol nyilván kikötő is létezhetett.

Evlia Cselebi török utazótól megtudjuk, hogy a mai Rácdombon, már a török előtti időkben is állt vár, melyet Szapolyai János (1526-1540) magyar király nevéhez fűz, amelyet a muzulmán harcosok felégettek. Az Andornokok vára és a törökök palánkvára közötti időszakban nem elképzelhetetlen, hogy a Rácdomb, rajta a középkori kőtemplommal erődített lett. Evlia szerint a magyar erődítést 1529-ben dúlták föl a törökök és akkoriban valóban Szapolyai volt Magyarország egyik királya. A török utazó a pentelei palánkvárról az útikönyvében mint Duna melletti magas dombon lévő, négyszögletű várként tesz említést.

Az erődítmény 1686-ig szolgálhatta a hódítókat, amikor a felszabadító keresztény seregek elől menekülő nagyvezír katonái a magára hagyott palánkot felgyújthatták, ahogy azt a többi Duna menti palánkkal tették.

1951-ban Zolnay László a Rácdombon végzett leletmentő ásatások során talált ugyan Árpád-kori fazekakat és török festett tálakat, továbbá megállapította, hogy a Ráctemplom körül nem volt temető, de a vár közvetlen nyomait nem találta meg. Viszont az 1991. és 1993. évi rácdombi leletmentő ásatások során rátaláltak a 17. századi török palánkvár lakóinak verem mélységű szemétgödreire, melyből festett és zöldmázas cseréptálak, rézkancsó, valamint tönkrement cserépkályhák kályhaszemei kerültek elő. A török vár nyugati mély várárkára is rátalált a 1993. évi régészeti feltárás.

Forrás: Gergely Ákos - Rejtélyes Pentele (helytörténeti tanulmány) - 2007 Dunaújváros

Itt megjelenő fotóink többsége megrendelhető nagy felbontásban, fa vakrámás vászonképen!
A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 58.855 (46.980915)
K 18° 56.242 (18.937366)

Információk: A Rácdomb, melyet korábban Frankl-hegynek neveztek, Dunaújváros, Pentele városrészében a Duna-part mellett emelkedik. A rajta álló rác templom messziről jól látható.

Az egykori erősségek központi részei a domb északi részén álltak. Napjainkban kellemes séta felbaktatni a Rácdombra, amely szép kilátást nyújt a templom mellől a Duna folyóra.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!