Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gelénes, vár - udvarház

Gelénes a történelmi Bereg vármegye magyarországi részén, a Beregi-Tiszaháton fekszik, néhány kilométerre az ukrán határtól. Gelénes első írásos okleveles említése Gelienus néven néven 1301-ben történik. A település a Gutkeled nemzetség birtoka volt.

Dénes József - Gelénes vára

Lehoczky Tivadar, a megye kiváló 19. századi monográfusa szerint: “Hajdan a Csaroda és Micz patakok okozta mocsároktól körülvett téren földvára is volt, mely árkokkal és földtöltésekkel vala megerősítve, a hozzávaló járás hidakon és pallókon történvén.” Szerinte 1366-ban Lackfi Pál beregi ispán bírta volna az itteni várat (sajnos az erről szóló oklevél jelzetét, kiadási helyét nem adta meg). Ami biztos, hogy lerombolását az 1471. évi 29. tc. rendelte el. Ekkor Upori László újonnan épült castelluma állt itt. Tehát van adatunk egy “földvárról”, egy bizonytalan tartalmú okleveles adat 1366-ból, illetve castellum lerombolásáról szóló törvénycikk Mátyás király korából. De mit ismerünk a terepen? A Google felvételén egy kb. 110 x 80 m-es félszigetet levágó árok sötét elszíneződése látható: Ez a Lehoczky Tivadar által említett “földvár”.

Hogy az 1471-es törvényben említett castellum itt állhatott-e, nem világos! Nem lehetetlen ugyan, de inkább nem! Régészeti kutatás nélkül nem egyértelmű a “földvár” kora, de talán az Árpád-korban itt birtokos Gutkeled-nemzetséggel hozható kapcsolatba.

Forrás: Dénes József - Gelénes vára - https://djnaploja.wordpress.com/2022/04/12/gelenes-vara/

Horváth Richárd - Mikor vár a kastély? (részlet)

Kiváló példánk az 1471. évi XXIX. törvénycikkben említett Gelénes esete. A középkor évszázada iból egyedül ez az egyetlen forráshely említi az itteni kastélyt, bonyolítva a kérdést, hogy a település Vámosatya felé eső határában egykori erősség romjai állnak napjainkban is. Első pillantásra könnyen azonosíthatónak tűnik a gelénesi kastély és a rom, de a várrom területén folytatott régészeti kutatás igazolta, hogy a várhelyet nem Gelénes Upori-kastélyával, hanem az Atyán később birtokos Büdiek 16. század első felében (1547 előtt) emelt székhelyével azonosíthatjuk. Az ásatás ugyanis csak kora újkori leletanyagot tárt fel az épület területén, s az írott forrásanyag alapján sem ismerünk kastélyt a településen, az iménti 1471. évi törvényhely kivételével. Ehhez érdemes hozzátenni azt, hogy az egykori Upori jószágok 1474-es, 1487-es és 1511-es felsorolásakor Gelénesen nem emlegettek kastélyt, de még udvarházat sem. Következésképpen más lehetőség nem marad, mint a mára alighanem nyomtalanul eltűnt, de írott forrással igazolhatóan 1464-ben létezett gelénesi Upori udvarház és a törvényben emlegetett kastély azonosítása, amint arra az atyai vár régész kutatói a fenti adatok fényében rá is mutattak. Az 1471. évi Mátyás-ellenes lázadásban részes Upori László elítélése után az udvar nem tett mást, mint az épületek – vélhetően hevenyészett – erődítéseit túlozta el, amikor beemelte őket a lerontandó erősségek sorába, alighanem aktuális politikai megfontolások miatt.

Gelénes esete máris döntés elé állít bennünket. A jelek szerint nem volt területén vár, de írott forrás (nem is akármilyen, egy törvényszöveg) mégiscsak fenntartotta emlékét. Mi tehát a teendő? Nem létező vár, de létező írott említés? Meglátásom szerint ilyen esetekben nem tehetünk másképp, mint Gelénest felvesszük az adattárba, ám kiegészítő-figyelmeztető jellel, esetleg kisebb betűmérettel, illetőleg bőséges magyarázattal látjuk el, hogy a majdani felhasználó számára világossá tegyük a létezésével kapcsolatos fenntartásokat, noha ekkor a nevezetes ökör már korántsem lesz annyira következetes. A kérdés csupán annyi, hogy a következetesség jegyében egy rendelkezésünkre álló – biztosnak tűnő – információtól megfosszuk-e a későbbi felhasználót, vagy vállalva a következetlenség ódiumát az utókorra hagyományozzuk azt is. Jelen sorok írója, vessenek rá követ, Gelénes adattári felvételét látja hasznosabbnak.

Forrás: Horváth Richárd - Mikor vár a kastély? - Castrum Bene, Castrum, 2018