Utolsó frissítés: 2025.12.08.
Gór - Kápolna-domb: Őskori majd középkori vár - Templom
A Kápolna-domb a település nyugati szélén, a Répce folyó szomdédságában elhelyezkedő magaslat neve. Az egykori őskori földvárnak déli, a temetőben napjainkban is érzékelhető sáncán most a temető anyakeresztje áll. Ugyanennek a sáncnak a feltehetõ északi megfelelõje az ásatások során keltakorinak bizonyult. A 2,5 ha-os késõbronzkori és vaskori erõdített magaslati település a kistérség korabeli központja lehetett. Gazdag leletanyag került itt elõ, például a bronzmûvességhez használt öntõminták sorozata.
Az őskori földvár északi részén, már az 1960-es években megkezdődött a földanyag szakaszos elhordása. A 90-es évek fordulóján tervezett árvízvédelmi tőltés építését megelőzően végeztek régészeti feltárást a területen. Ekkor a domb északi szélén, egy erõsen feltöltõdött állapotában is 2 m mély várárokkal övezett kisméretû középkori vár maradványait tárták fel a szakemberek. A Dénes József és Ilon Gábor által feltárt vár teljesen fából épült. A középsõ lakótorony faanyagának radiocarbon C14-vizsgálata 1105–1131 közti legvalószínûbb kivágási dátumot eredményezett.
Az alaprajzból rekonstruálható vár meglepõen pontos analógiái az 1070-es években készült bayeux-i kárpiton ábrázolt várak között fedezhetõek fel. Mesterségesen emelt dombon épült, függõleges tartóoszlopos szerkezetû lakótornyok ezek. Fából készült saroktornyos védõfallal övezték õket. A várárkon fahíddal biztosították az átkelést. Egy 1238-ra keltezetõ oklevél „castrum Guor” formában – egy szomszédos birtok határjárásának tájékozódási pontjaként – említi a várat. A Górral azonosítható ‘Gar’ prédiumot 1259-ben a Ják nembeli Márton fia Márton comes, a jáki monostoralapító fia birtokában találjuk. A falut késõbb is birtokló Guary család középkori õsei, a Ják nemzetség tagjai lehettek a vár 12–13. századi tulajdonosai.
A középkorban a magaslat északi csücskében álló várnak mára nem maradt nyoma, miután a Répce árvízvédelmi töltésének építésekor, a magaslat teljes északi részének földanyagát elhordák.
Gór és a Guary család története
A falu nyugati oldalán emelkedő Kápolnadombon neolitikus, késő bronzkori és vaskori telep volt egykoron, az pedig a templom kutatásakor kiderült, hogy a rómaiak is uralták a környéket (sírkő az oltár lépcsőjében, a templom falainak római kori az építőanyaga).
A település első említése 1238-ból való „Castrum Guor” formában. Ez az adat egy, a Káptalandombtól északra 1989-1993 között föltárt vár kapcsán került napvilágra. A fából épült várat Dénes József a XII. század első felére keltezi, elsősorban a dendrokronológiai adatok alapján, feltételezi, hogy a Ják nemzetség birtokolja egészen 1279-ig. Ekkor már a Héderek nemzetségének birtokaként jelenik meg, ők valójában a Kőszegi család.
A település nevét 1333-ban Gwar, majd Gwarr, később Gworr alakban említik. A XV. század első felében tűnik fel az Ablonczi család (1429), majd 1475-ben, de ekkor már a guari előnevet is használják. 1441-ben Gór a kőszegi vár birtokaként szerepel, több ízben tűnik fel a rohonci vár tartozékaként. A Guary család, amely a Szelestey és Gosztonyi nevet is használta, 1520 után telepedik meg Górban.
A 16. század második felében a reformált vallás Górban is uralkodóvá vált. Az 1633-as egyházlátogatásból tudjuk, hogy a parochiának már volt 31 hold földje és rétje is két táblában. 1706-ban még olvashatunk az evangélikusok tanítójáról, de 1725 a góri már nincs az anyaegyházak között, ekkor a templomot már újra a katolikusok használják.
A Guary család a XVII. század második felében már nem a gazdag középnemesség sorába tartozik, inkább a kevésbé módosok közé sorolják, Vas Vármegye egyik legrégibb és hajdan tehetősebb családjaként tartják számon, amelyek tagjai főleg megyei hivatalokat viseltek. A családról tudjuk, hogy egészen a XX. század közepéig birtokos volt a faluban.
A templom építéstörténete
A Falu és a Guary család történetére vonatkozó dokumentumokból nem derül ki, hogy a templomot kik és mikor építették, középkori történetére vonatkozóan egyedül a helyszíni kutatás szolgál némi támpontokkal. Az ablakok részletformái alapján a templom építését a XIV-XV. századra tehetjük.
A Győri Püspöki Levéltárban őrzött egyházlátogatási jegyzőkönyvekben csak a XVIII. században tűnik fel, de tudjuk, hogy a XVIII. század elején még az evangélikusok használják. Az 1733-as Canonica Visitacio megemlíti, hogy a bői egyház filiája a góri templom. Az 1748-as vizitáció már részletesebb, megemlítik, hogy a Szent Kereszt tiszteletére szentelték. A templom épülete ekkor romos, rossz állapotú, viszont van kriptája, amit a Nádasdy család építtetett.
A temető már ekkor is a templomdombon volt. Az 1780-as egyházlátogatás jegyzőkönyvében kőböl (téglából) épült, boltozott apszist, karzatot említenek, valamint a tornyot, amely 1749-ben épült és a tetején vasból készültkettős keresztet helyeztek el. A templomnak ekkor két kapuja van, az egyik délen, a másik nyugaton. A déli kapun nem a középkori kaput, hanem a szentély déli oldalán az ablak alatt feltárt kaput kell értenünk. A középkori kaput 1780-ban már nem használták, a mögötte álló barokk pillér miatt.
A templom közepén álló kriptát Meszlényi Benedek Vas vármegye ispánja építette. Ez a kripta azonban nem lehet azonos a Nádasdy féle kriptával, annak megszüntetése után alakíthatták ki. A berendezésből a fából épült szószéket emelik ki, ez valószínűleg a ma is állóval azonos. 1812-ben, bár a templom nem különösebben romos, de azért a felújítását javasolják. A jegyzőkönyv külön hangsúlyt fektetett a kripta leírására. A templom alatt levő kriptát márvány ajtó (kőlap) fedi, sassal jelölve, felirata: Benedictus Meszlenyi V. Comes I. Cttus Castri=Ferrei curavit. Megjegyzik, hogy a kripta a Guary családé és valószínűleg a templomot is ők építették.
1829-ben a templomot újra romosnak találják, felújítása szükséges. 1875-ben arról tudósítanak, hogy 1874-ben a fazsindely tetejét javították és már kicsi a hívek számára. A XX. század első harmadában a torony és a hajó nyugati kapuját átalakítják, kicserélik, majd átalakítják a tetőszerkezetet, a korábban oromfalas tetőt lekontyolják.
A Győri Egyházmegyében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásával több tucat templom újult meg az elmúlt években. Köztük van a góri templom épületének külső felújítása is, amelyhez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 19.357.026 Ft összeggel járult hozzá. A felújítási munkákat a BAUWERK-N Kft. (Csepreg) végezte 2011-2012-ben.
Források:
Dénes József: Gór, egy feltárt favár (Castrum Ligneum)
Dénes József: Vasi várak, Szombathely - 2008
A Kápolnadombon található információs tábla szövege
