Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

GyulajMagyarországTolna vármegyeTolna történelmi vármegye - Pogányvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Gyulaj - Pogányvár

A falutól ÉK-re, a Pankai-ér völgyéből meredeken kiemelkedő, hosszan elnyúló ÉNy-DK-i irányú domb ÉNy-i végén található a földvár. Tengerszint feletti magassága 200 m, a völgy feletti relatív magassága mintegy 80 m. Felszíne jelenleg magas füvű, művelésből kivont terület.

A hagyomány szerint valamikor vár volt itt, ahol régi cserepeket, tégladarabokat találtak.

Kutatástörténet - Rómer Flóris 1866-ban készített róla rövid leírást és vázlatot: „Pogányvár Kis tavai Puszta irányában Hajdan tó volt a völgyben.” Miután községet nem nevez meg, a néhány szavas ismertetés és a vázlat alapján lehetett azonosítani a gyulaji Pogányvárral. Az akkor szőlővel beültetett dombtetőt U alakban terasz övezte, a D-i oldalon pedig perem, illetve - a hosszmetszet szerint - sánc választotta el a domb folytatásától. A földvár szerepel az 1876. évi kongresszus kötetében is, „Kis-tavaszi, Regöly közelében; Pogányvár” megnevezéssel. Az erődítés Rómer szerint őskori, amelyet hajdan egy nagy tó is védett.'

Wosinsky adatközlői szerint a „Pogányvári szőlő hegyben még ma is látható vár alakú domb a mely valamikor csak is varat képezet és ettől nyerte az Pogányvári nevet is...” A dombon Wosinsky korában is szőlő volt. Megfigyelései szerint a csúcsot a fennsíktól egy már betemetett, de még kivehető bevágás választja el, utána egy téglalap alakú elővédmű következik, majd az ellipszis alakú, parttal és sánccal körülvett, magasabban fekvő vár következik. Ennek alapterülete 150 x 97 m. A felszínen sok edénytöredéket talált, amelyek leírása alapján a kora bronzkori makói kultúrához és a középső bronzkori dunántúli mészbetétes kultúrához tartozhattak.

Terepbejárás - A vár területén 1963-ban Torma István végzett terepbejárást. Megfigyelései szerint a hegy tetején és K-i, lankásabb oldalán, illetve teraszán egy nagy kiterjedésű kisapostagi és középső bronzkori mészbetétes telep volt. A sáncárok-nyomok alapján a lelőhelyet erődítettnek tekinti.

2005. évi terepbejárásomkor jól látszott az egykori átvágás, illetve most már csak enyhe árok. A platóhoz képest ennek mélysége kb. 150-180 cm. Az enyhén domború dombtetőt K felől kettős - erősen leszántott - terasz, Ny felől egy terasz határolja. A vár E-i végén széles terasz látható. ÉNy-on mintha földkitermelés nyoma mutatkozna.(...)

Korhatározás - A lelőhellyel Bándi Gábor foglalkozott, a dél-dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedésével kapcsolatban. Wosinskyra és Tormára hivatkozva megállapította, hogy itt a zóki kultúrának és a mészbetéteseknek is nagyobb önálló telepe volt. A várat Sándorfi György - kellő alap nélkül - a bizonytalan korú 10-14. századi várak közé sorolta. A felszíni leletek alapján a földvár a kisapostagi vagy a mészbetétes edények népe időszakából származik. Pontos kora feltárás nélkül nem dönthető el. (...)

MIKLÓS ZSUZSA - TOLNA MEGYE VÁRAI - Históriaantik Könyvesház Kiadó Budapest, 2007, 80-84 oldal

 

Információk: a Gyulajból Szakályba vezető útról indul északi irányba az a földút melyen a vár közelébe juthatunk. Amint az erdősávot elérjük, már a mezőn kell haladnunk É-ÉNy-i irányba. Az út kb. 1,5 km a várig.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció