Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

JákMagyarországVas megyeVas vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

udvarház

Vármegye: Vas 

Ország: Magyarország 

Régió: Vas 

Helységnév 1: Ják

A JÁKI FÖLDESÚRI LAKÓHELY

A Jáktól délre húzódó dombvonulat északnyugati részén, alig több mint 50 méterre a közismert késő román bencés apátsági templomtól, tárta fel az udvarház maradványait Valter Ilona 1992-93-ban . A templom előtt álló Szent Jakab kápolna helyreállítását megelőzően ásatást végzett az itt álló barokk apáti házban és annak környékén is. Ennek során az épület belsejében egy, kb 15 m hosszú és 6 m széles, 1,5 –es falvastagságú téglaépület változó magasságban megmaradt (alap) falrészleteire bukkant, melynek délnyugati záródását a barokk pincei építése során megsemisítették . A feltehetően csupán egyetlen térből álló épület egykor akár emeletes is lehetett – bejárata a déli oldalon lehetett. 

Az ásatási megfigyelések és a leletanyag alapján építését a 12.század elejére lehet helyezni. A kutatás során megállapították, hogy 1200 körül az udvarházat átépítették, belső padlószintjét megemelték. 

Közvetlenül keleti fala mellé egy 7x7 m külső méretű, sarkain átlósan, falai közepén derékszögben álló támillérek erősített, 1,7-1,8 m-es falvastagságú, kőalapozású téglaépületet emeltek – mégpedig úgy, hogy a nyugati középső támpillér ráépült a korábbi ház visszabontott falára. Az apáti házon kívül elhelyezkedő építményrészt - amely egyértelműen többszintes toronyként volt értelmezhető – a feltárt alapfalak felfalazásával be is lehetett mutatni, míg a korábbi épület kiterjedése csak a múzeumként helyreállított épület belsejében lett jelölve.

Ják az Árpád-kori birtokos nemzetség névadójaként már igen korán birtokközpontként szolgálhatott, s így Valter Ilona jogosan tételezte fel, hogy a plébániatemplomként funkcionáló korai körtemplom közelében, a domboldal déli részén elterülő faluban egy fából készült földesúri lakóház is állhatott a 11. században. Ez válthatta fel ezután a feltárt, téglalap alaprajzú téglaépület, melyre a kutató a palatium megnevezés használatát javasolta. Itt lakhatott a nemzettség tagjai kközül az 1221 előtt élt Jován vagy Iván, s talán ismeretlen nevű apja is. 

A második épületet Jován fiához, az írott forrásokból 1215 és 1244 között ismert Jáki Nagy Mártonhoz, a bencés apátság alapítójához, zalai és vasi ispánhoz kötötte az ásató régész. Méretei és főként alaprajza alapján jogosan nevezhető lakótoronynak. Árok, palánk, kerítés, kerítőfal vagy más erődítés az ásatás során nem került elő, bár a közzétett dokumentáció szerint csak az apáti ház szűkebb környezetében került sor teljes feltárásra. Az északi oldalon ugyanakkor alig lett volna hely erődítésre, nyugaton a korábbi épület maradványait nem vágta át árok. Kelet felé, a rotunda, majd a mai Szent Jakab Kápolna előtt csak egy természetes vízmosás húzódott.

Valószínűsíthető egy minimális kerítettség a korai téglaépület és Márton ispán feltételezhető lakóhelye körül is. Az utóbbi esetben azonban nem kell feltétlenül várnak tartható, egyszerűbb, többségükben 13.századi erősségekhez hasonlóra gondolunk. Ismereteink jelenlegi fokán ugyanis még nem zárható ki, hogy a településeken belül, kegyúri templomok közelében is állhattak toronyként megjelenő, azonban nem különösen erődített, inkább udvarháznak tartható többszintes földesúri lakóhelyek. 

A jáki földesúri lakóhely története a nemzetség itteni ágának 13.század végi kihalását követő időszakból nem ismert. Az épület maradványait legkésőbb az apáti ház 1780 körüli építésekor bonthatták el.

Forrás:

Feld István: A jáki földesúri lakóhely (in: Castrum 5, Budapest, 2007, 155-157)

A képek az apáti házban kialakított múzeumban és környezetében készültek 2007-ben. 

GPS: É 47° 8.382 (47.139694)
K 16° 34.916 (16.581940)
Várak.hu mobil applikáció