Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Kalocsa, Magyarország, Bács-Kiskun vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Kalocsa vára
A honfoglaló magyarok Kalocsa helyén már fennálló szláv települést találtak, melynek lakói meghódoltak Árpád hadainak. A fejedelem és utódai családi birtokként tartották meg a várost és környékét, amely így hamarosan gyarapodásnak indult. Szent István érsekséget is alapított Kalocsán, amelyet a nagy király egy 1009-ben kelt oklevélben városnak, „civitas“-nak minősít. Itt gyűjtötte seregbe Szent István hadait a zendülő Ajtony ellen és a győzelem hírével itt keresték fel a királyt Csanád vezér küldöttei. Szent István ekkor Asztrik apátnál tartózkodott, akit mint legkedveltebb embereinek egyikét helyezett a kalocsai érseki székbe.
Kalocsa megerősített hely volt ezidőtájt, mert a környező vízfolyások és ingoványok megkönnyítették a város védelmét. Erődítménynek volt számítható a négytornyú székesegyház is, amelybe 600—800 ember fért el. A templomot a monte-casinoi barátok építették bazilika-stílusban. Bejáratánál — hogy az ellenség behatását megakadályozzák, — egérfogószerü csapdát képeztek ki az építtetők. Erre a régi római erődítmények szolgáltak mintául. Még egy templom épült Kalocsán a tatárjárást megelőző években. Ennek építtetője egyesek véleménye szerint Csák Ugrin érsek lehetett. A hatalmas építmény hossza 63 méter, szélessége csaknem 30 méter. Színes márványból készültek belső oszlopai és a falazat fehér homokkőből. A templom falai alatt van eltemetve egyik építésze is, akinek nevét ugyanott sírkőfelirat örökítette meg.
A tatárjárás után Kalocsát hatalmas erődítménnyé alakították át. Erre a szerepre fekvésénél fogva is hivatott volt, de IV. Béla különben is a legnagyobb eréllyel fogott hozzá az ország nagyobb városainak megerősítéséhez, amire 1247-ben Imre pápától is felhatalmazást kapott. Elsősorban is nagy várkastélyt építettek Kalocsán. A városban fényes paloták emelkedtek és a főbb utcákat kőburkolattal látták el.
Még nagyobb jelentőségre emelkedett Kalocsa a XV. században, amikor a kalocsai várnagyok töltötték be a solti alispán tisztét is. Kalocsa a királyi szabad városok sorába lépett, a város maga nemesi birtokot kapott adományul, a kalocsai nép pedig szabad jobbágyok módjára élt. Az első várnagyokról a XIV. század végén kelt oklevelek tesznek említést. A városban nagy vásárokat tartották, amelyre messze földről jöttek a vásárosok.
A mohácsi ütközet után Kalocsa is hamarosan a török kezére jutott. A második török hadjárat alkalmával, 1529-ben az ellenség ostrom alá vette a várost, amelyben összegyűltek a messzi környék népei, jobbágyok és nemesek. Ezek segítségével a káptalan védte a várost, melynek prépostja már előbb elindult Ferdi- nándhoz Budára, hogy kieszközölje nála felmentő sereg szervezését és útnakindítását. Az ostrom hónapokig tartott, ezalatt a védekezők készletei elfogytak és miután segítségre hiába vártak, az éhség kényszerítette őket a város feladására. A nép, a katonaság a főbíró vezetésével elvonult a városból és 1529 augusztus 15-én már a törökök voltak a város urai. Ezzel hosszú időre befejeződik Kalocsa szabad és független élete. A törökök 1542-ben a hatvani szandzsákhoz csatolták, később a szegedi körzethez került és állandóan a török kincstárnak adózott. Adóját az egri várkapitányság hajtotta be. A várat néhányszáz főből álló őrség tartotta megszállva, akik között sok volt a szerb gyülevész elem. A magyar lakosság a város feladásakor kivonult és a hódoltság alatt csak a szerb katonaság családjai laktak a városban. A vár parancsnokságát a legkiválóbb török bégek látták el. Első volt ezek között Arszlán bég, őt követte 1548-ban Musztafa aga, majd Murad aga és 1569-ben Dsefér aga. Ezidőtájt aránylag nyugodt éveket élt át Kalocsa, amíg a császári ellentámadások meg nem kezdődtek.
Azonban az 1602. évi hadjárat súlyos megpróbáltatást jelentett Kalocsára. Solti és Kolonits hadvezérek nagy sereggel vonultak a török hajóhad ellen, mely Tolnánál horgonyzott. A törökök azonban nem várták be a támadó sereget, úgyhogy az csak a hátrahagyott őrséget találta, melyet megsemmisített és Tolnát kifosztotta. Ezután Kalocsa ellen indult, amelyet feldúlt és felégetett. Ekkor nemcsak a várkastély, hanem a Szent István-korabeli székesegyház és a plébánia templom is elpusztult.
A törökök a várat később helyreállították. 1664- ben Evlia Cselebi úgy ír róla, mint újonnan épült nagyerősségü várról, de a környező szép paloták ekkor már eltűntek. Állítólag a törökök ezeket lebontották és a köveket Pakson használták fel építkezésre. Cselebi szerint az új vár négyszögben épült, kapuja délkelet felé nyílik, felvonó-híddal, mely alatt mély árok húzódik. A második székesegyháznak ekkor már csak a falai állnak, melyeken szép színes festményeket lát a szemtanú. A vár előtt két vendéglő áll, de ezenkívül semmi más épület nincs a városban ama néhány szegényes viskón kívül, melyeket az idők folyamán beköltöző bunyevácok építettek maguknak.
A török uralom alól Kalocsa 1686-ban szabadult fel, amikor Lotharingiai Károly Buda visszafoglalása után a török sereget üldözőbe vette és a Dunán átkelve Kalocsa várát hamarosan elfoglalta. A várat a császáriak lerombolták, így Kalocsának az az egyetlen építménye is, amely még épségben állott, földig pusztult.
Forrás: Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A kalocsai vár
A honfoglalás után az Árpád nemzetség fontos családi tanácskozóhelye volt Kalocsa, mivel a közelben volt az Árpád-fiak szállásterületeinek közös határa. Kalocsát és környékét az 1002-ben alapított kalocsai érsekség első érsekének, Asztrik érseknek (1002-1034 körül) adományozta Szent István király. A kalocsai vár nagyjából egyidős az érsekséggel. Asztrik érsek építette fából és földtöltésből a vízi vár jellegű erődítményt a mai érseki kastély helyén. Keletről a Kígyós, északról és nyugatról a Csilás Palé, délről mesterséges vizesárok határolta. Az erődítmény a tatárjárás idején elpusztult. Az elpusztult várat Benedek érsek (1243-1254) építette újjá. Az új vár már kőből készült. Fő része a mai érseki kastély nyugati sarka helyén állt háromemeletes lakótorony, melyhez alacsonyabb épületek csatlakoztak. A kalocsai vár emlékét őrzi a város címere.
Megerősített érseki lak
A lakótorony maradványait felhasználták a mai kastély építésekor. A középkori vár maradványai ma is láthatók a kastély nyugati részén, a pincében. Az erődítményt szintén vizesárok vette körül, melyen a város felöli oldalon felvonóhíd vezetett keresztül. Jánki László érsek (1317-1337) halála után, 1337-ben Károly Róbert lefoglalta a gazdátlanul maradt várat, besorolta a magyar várrendszerbe és királyi helyőrséget telepített bele. A királyi uralom alatt tovább építették, erősítették a várat, őrtornyokkal és sáncokkal megerősített fallal vették körül. Károly Róbert halála után, 1342-ben került vissza a vár az érsekség tulajdonába. A közelgő török veszély miatt, 15. század végén Váradi Péter érsek (1481-1501), 1523 után pedig Tomori Pál érsek (1523-1526) tovább erősítette a várat. A mohácsi csatavesztés után a vár többször cserélt gazdát, majd 1541 őszén a törökök végleg elfoglalták. 1543 után állandó, kis létszámú török helyőrség került a várba. Mivel a kalocsai várnak nem volt stratégiai jelentősége, a török megszállás alatt nem foglalkoztak karbantartásával. 1602-ben vagy 1603-ban megpecsételődött a vár sorsa. Pográny Benedek naszádos hajdúi megtámadták Kalocsát, felgyújtották a várat és a várost. A pusztulás olyan nagymértékű volt, hogy a török helyőrség ideiglenesen el is hagyta Kalocsát. Visszatértük után nem állították helyre a várat, csak lakhatóvá tették
A középkori kalocsai vár maradványait használta fel a 18. század elején Széchényi Pál (1696-1710) és Csáky Imre érsek (1710-1732) az érseki lak építésénél. A megerősített érseki lakot 1775-ben Oswald Gáspár (1719-1781) építész piarista szerzetes tervei alapján Batthyány József érsek (1760-1766) átépíttette Az építkezés 1775. máj. 5. után kezdődött, az építésvezető Kronowetter Antal Lipót, az érsekuradalom mérnöke volt Az L alakú épület 1776. júl. 15-én készült el. Az épület nyugati oldalának alapjai lerakásánál felhasználták a középkori vár nyugati tornyának maradványait.
Forrás: https://www.kalocsaiertektar.hu/
GPS: | É 46° 31.845 (46.530743) |
K 18° 58.323 (18.972055) |
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.