Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

JágónakMagyarországTolna megyeBaranya vármegye - Daruvár, Dáróvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Jágónak, Dáróvár, Daruvár (Kapospula)

Jágónak településtől kb. 4 km-re északra, a Kapos folyó árteréből erősen kiem elkedő észak-déli-i irányú, hosszan elnyúló domb északi végén található a vár. Kelet és nyugat felől mocsaras mellékvölgyek határolják. A vár tengerszint feletti magassága 174,4 méter, relatív magassága kb. 64 méter.

Az 1980-as években még többnyire füves, részben bokros dombtetőt jelenleg már szinte áthatolhatatlan bozót fedi. A megközelítően 20 x 50 méteres, lekerekített téglalap alakú plató minden oldala meredek. Kb. 5 méterrel lentebb árok, illetve terasz övezi. A domb déli folytatásától kettős árok választja el. A platón néhány, a földből alig kiemelkedő téglafal maradvány látható. A tetőn és az oldalban, vakondtúrásokban, kincskereső gödrökben elég sok 13-15. századi cserepet és egy-két kályhacsempe töredéket találtak.

A várat 1370-1380 között castrumként, míg a 15. században már castellumként is említik. Engel Pál szerint építése Mojs nádor rokonának, Dárói Salamonnak (1273-1308) tulajdonítható. 1358-ban említik unokái, Péter és Miklós váraként. Később a Miklóstól származó dárói Majos családé volt.

1525-ben Dombo-i Farkas, Arthand-i Pál, valamint Aaro-i Mayos Mihály özvegye és két leánya nevében tiltakozik az ellen, hogy Werbewcz-i István a Tolna megyei Daro vára, valamint Zaka birtokába beiktattassa magát. Fügedi szerint a Dárói Majos család által 1370 előtt épített várat az egész 14-15. században a Dárói Majos család birtokolta. Ugyanő feltételezi, hogy mocsarak közt álló mentsvár volt (Ez a feltételezés viszont a helyszín ismeretének hiányából származik).

Dáróvár építésére az okleveles adatok és a felszíni leletek alapján a 13. században került sor. A késő középkori birtokperekben több alkalommal is szereplő vár utolsó említése 1525-ből származik. Miután a török kori iratokban nem  említik, feltehetően már az 1520-as években elpusztul.

Forrás:

Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai. Varia Archaeologia Hungarica. XXII. Budapest, 2007. 234-238

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 21.377 (46.356289)
K 18° 5.360 (18.089336)

Információk: A vár Jágónak településtől északra, kb. 4 km-re, a Kapos folyó árteréből erősen kiemelkedő észak-déli-i irányú, hosszan elnyúló domb északi végén található.

Optimális megközelítése azonban a Dombóvár-Kaposszekcső, Szőlőhegy irányából a Kapospula felé vezető útról javasolt a Dáró utcára térve. A Dáró utcáról jobbra nyílik a Vincellér dülő, amely a Szőlőhegy északi oldalában halad dél-nyugati irányba. Kb. 1 km-t megtéve elérünk egy vízfolyást. Itt balra a völgy irányába további 300 métert teszünk meg a várhegy északi nyúlványáig.

A várat a vizenyős területet megkerülve az északnyugati oldalról célszerű megközelíteni. A várhoz felvezető út, ösvény nincs. A pár évtizede még többnyire füves, részben bokros dombtetőt jelenleg már szinte áthatolhatatlan bozót fedi. Felkeresése ezért csak lombmentes, száraz időszakban ajánlott.

 

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció