Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KarádMagyarországSomogy vármegyeSomogy történelmi vármegye - Török palánk

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Karád, Vár (Török palánk) 

 

A vár nyomait a Fő utcai bölcsőde parkjában említik. 

Az irodalomban említett bölcsőde ma öregek otthona. A község központjában, a Visz és Kötcse községek felé vezető út elágazásától D-re kb. 120 méterre, az utca Ny-i oldalán áll a földszintes épület. A telek magas fekvésű, az utca felől is, de különösen a déli, szomszédos telek felett van jó néhány méterrel magasabban, a kettő között igen meredek part van. Az egykori bölcsőde épületének a telke Ny felé kb. 20 méter után erősen lejt, majd az alatta lévő sportpályára igen meredek partoldallal ereszkedik. A lejtőn egy régi, derékszögben megtörő kőfalat bontottak ki a közelmúltban, ma is szabadon áll. A fal vastagsága nem éri el a 1 métert, nem várfal, hanem házalap lehetett. 

A volt bölcsőde környéke fekvésénél fogva elfogadható a vár helyének, bár a felszínen erre biztos nyom nincs. Ez esetben a vár DNy-i sarka lehetett itt. Az egykori bölcsődétől É-ra, az utca ugyanazon oldalán 50-60 méterre egy elhanyagolt, nagyobb L alakú épület áll. Ennek Ny-i oldalához magas kert csadakozik, melyet 2-3 méter magas támfal kerít el a mélyebben fekvő parktól. A támfal beton, de megrongálódott részei mögött régebbi téglafal látszik. A helybeli lakosok „bástyádnak nevezik ezt a magas kertet és említik, hogy a betonfal utólag került a téglafal elé. 

Mindezek jelenleg bizonytalan adatoknak számítanak, de úgy tűnik, valóban itt lehetett a vár. A mai felszíni jelenségek alapján azonban nem lehet a körvonalait pontosan meghatározni., ezt csak ásatással lehetne megkísérelni. 

A vár történetét Veress D. Csaba alapján foglaljuk össze. A törökök Karádon 1543-1544-ben palánkvárat építettek. 1556-ban Fonyód várának magyar vitézei Karád falu alatt sikertelen „lest" vetettek a töröknek. Ez a küzdelem még fokozódott, amikor az 1580-81. években Somogyba nagy vlah bevándorlás történt. Az ekkor készült koppányi szandzsákösszeírás szerint 13 vlah falu éppen a karádi náhijéban volt. 

A korábban a Podmaniczky család birtokában lévő romos várkastélyt jelentős erődítménnyé építették ki a törökök az 1560-1570-es években. A felső és alsó várból álló erősségnek négy tornya volt. Veress D. Csaba a DNy-i oldalon 15x15 méter alapterületű torony 1990-es években is látható maradványait említi, ez ma már nem látszik. 

Az erődítményt eredetileg széles vizesárok vette körül, melyet a Nagy-árok vize táplált. 1601-ben is említik, majd 1606 után a törökök tovább erődítették a karádi várat. Hegyi Klára szerint 1613-ban az itteni őrség 38%-a keresztény 1628-ban 46 fő volt az őrsége. 1686. szeptember 2. után a török harc nélkül kiürítette a várat. 

Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

GPS: É 46° 41.524 (46.692062)
K 17° 50.379 (17.839643)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció