Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KehidaMagyarországZala megyeZala vármegye - Vár (Deák-kúria)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Kehida vára

"Mára már feledésbe merült, hogy a török időkben kis erősség állt Kehidán. A váracska emlékét sem a földrajzi nevek, sem a hagyomány nem őrizték meg. Csak a község műemlékeit ismertető kiadványok és a környék történetével foglalkozó kutatók munkái említik meg, hogy a Hertelendy-Deák-kúria a hajdani vár helyére épült. A mai belterület északi szélén, a Zala árteréből enyhén kiemelkedő domb a középkorban kiváló megfigyelőhely lehetett, ahonnan a Szentgrót felé, illetve keletnek, az átkelőhely felé vezető utakat egyaránt szemmel lehetett tartani.

A ma is a domb déli lábánál csordogáló Sásvölgyi-patak vizét annak idején minden valószínűség szerint belevezették a várárokba. Ennek az ároknak a nyomai még az 1850-es években is jól látszottak a kastély északkeleti sarkánál, amint azt az akkoriban készített kéziratos térképek megörökítették.

Kehidán a nemesi udvarházat minden bizonnyal a Háshágyi család építette, hiszen a korábbi birtokos Kanizsaiak székhelye a kanizsai várban volt. 1541-ben már állt az építmény, adatunk van arról, hogy Bánfi István vezetésével állatokat és ingóságokat raboltak el innen – ahogy erre már utaltunk. Az írott források először egy 1551-ben kitört családi viszály kapcsán említik. (Ekkor – mint már szó volt róla – Háshágyi Ferenc a közösen emelt erősséget teljesen elfoglalta, és abból Balázs testvérét egy hónapra kizárta.)

Az egyházlátogatási jegyzőkönyv 1554-ben megállapítja, hogy a templom – amelynek évek óta nincs papja – a földesúr rendeletére a várban van elrekesztve. Ezek szerint a templom közelében állott udvarház erődítése úgy készülhetett, hogy magában foglalta az egyház épületét is.

A kis vár erős és biztonságos lehetett, alkalmas arra, hogy ott foglyokat őrizzenek, amire 1559-ből és 1561-ből származó forrásaink utalnak.

Háshágyi Imrének a kehidai várban található javait számba véve a kaputoronyban kilenc szakállas puskát, hozzájuk tartozó golyókat és lőporos hordókat, valamint a kapuőrség által használt ónedényeket írtak össze 1569-ben.

A kehidai végházat feltehetően 1588-ban pusztították el a törökök az előző évben Kacorlaknál elszenvedett vereségüket megtorló bosszúhadjáratukban. A források a későbbiekben már nem említik, aminek az lehet az oka, hogy a végvidéknek számító és a korábbi portyázások nyomán csaknem teljesen elnéptelenedett településen nem tartották érdemesnek az erősség helyreállítását. A törökellenes magyarországi határvédelmet ábrázoló, 1594 elején készült térképen a szerző, a Felvidéken tevékenykedő várépítész ugyan feltüntette a kehidai váracskát, de minden bizonnyal csak azért, mert nem álltak rendelkezésére friss, megbízható értesülések a déli végekről. Az erősség falainak maradványait állítólag még a XIX. század derekán is lehetett látni a Deák kúria körül. Feltételezhető, hogy a kúria északkeleti, a többitől eltérő falvastagságú szobáját az egykori vár falára építhették."

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/kehida-7525/var-torony-torok-759A/

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 50.696 (46.844936)
K 17° 5.581 (17.093014)

Információk: a kert és kúria (múzeum) nyitvatartási időben látogatható.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció