Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kismarja, Várdomb

Ómarja — a későbbi Kismarja — a XIII. század végén az Ákos nemzetség kezén van. Lehetséges, hogy az Ákosok telepítették, de az sincs kizárva, hogy már ők is örökölték. Az első „Ómarjai" előnevet viselő birtokos akinek nevét írásos források megőrizték az Ákos nembeli Lukacs fia László, kinek jobbágyai a szomszédos Pelbárthida jobbágyainak földjét felszántották és rozzsal bevetették. (...)

A Bocskai család eredetét legendák övezik. A XVII. század elején több forrásban felbukkanó legenda szerint 1222 körül élt Micbán — akit Simon szlavóniai bánnal azonosítanak — felesége (...) hét fiúgyereket szült egyszerre (...) állítólag a harmadik ezek közül Dienes, a Bocskai család őse. Kénytelenek vagyunk tehát tudomásul venni, hogy a Micbán — Ómarjai — Bocskai családokat összekapcsoló láncszemek mai napig bizonytalanok. (...) Annyi azonban bizonyos, hogy 1552-ben Kismarja Bocskay György birtoka, ahol az összeírok szerint az egész falut, összesen 11 portát ő bírta. (...) így szinte bizonyos, hogy ha a családi leszármaztatás láncszemei nem is világosak, Bocskai György Kismarját nem az erdélyi fejedelemség és a királyság közötti harcok során szerezte meg, mint egyéb birtokainak nagyobb részét, hanem örökség útján jutott hozzá. (...)

Bocskai István, György hatodik vagy hetedik gyermeke. Születésének körülményeit ugyancsak holmi babonás, vagy legalábbis kalandos hagyományok teszik ködössé. A születés körülményeinek okleveles hitelességét eddig senki nem publikálta. így ma sem vethetjük el teljesen a kismarjaiaknak azt a hitét, hogy a fejedelem Kismarján született. (...) A történeti valóság kiderítése ebben az esetben is a jövő feladata. Mi addig is, amíg hiteles forrásanyag az ellenkezőjéről meg nem győz, a kismarjai eredeti szabadalomlevélre támaszkodva elfogadjuk a kismarjaiak hagyományát, amely szerint nincs kizárva, hogy Bocskai István a család kismarjai várkastélyában született.

Forrás: VARGA GYULA - Egy falu az országban (Kismarja életrajza a felszabadulásig) - HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI -33- SZERKESZTI: DANKÓ IMRE  - DEBRECEN, 1978