Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KölesdMagyarországTolna megyeTolna vármegye - Csonthegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Csonthegy

A falutól északra, a Sió és a Kender-völgy összefolyása felett emelkedő, észak-déli irányú, hosszan elnyúló dombhát a Sió felől igen meredek, a nyugati oldalán lankásabb. Az erődítés a dombhát déli végén található. Felszínét napjainkban erdő fedi, jelentős részében bokros aljnövényzettel. Tengerszint feletti magassága 129,9 m, a környezetéből mért relatív magassága 30-35 méter.

1888-ban útjavításnál a domb tövében üreg bukkant elő, amelyből mészbetétes edények és egyéb leletek kerültek ki. A leletmentést végző Wosinsky Mór ekkor fedezte fel, hogy maga a domb erődített. Megállapította, hogy a tetőt 5 keresztirányú átvágás tagolja. Ezeken kívül a domb nyugati oldalán, illetve a déli végén teraszozás részleteit figyelte meg.

Ezek már akkor elmosódottak voltak, de Wosinsky feltételezte, hogy eredetileg a domboldal teljes hosszában végighúzódott ez a terasz. Valószínűsítette, hogy a Sió felől nem készült erődítés, mivel a meredek oldal, illetve a Sió mocsara megfelelő természetes védelmet nyújtott. Elkészítette a lelőhely rajzát és két árkot is ásatott keresztben a dombon. Ennek eredményeként a domb déli csúcsán összesen 13 „lakást” tártak fel, és többek között 59 db ép vagy kissé sérült mészbetétes edényt találtak.

1982-ben Torma István és Miklós Zsuzsa végzett terepbejárást a lelőhelyen, és helyesbítették  Wosinsky rajzát. A geodéziai felmérést 1985-ben készítette el Nováki Gyula és Sándorfi György.

A földvár déli végén erősen kiemelkedő, meredek oldalú, lekerekített sarkú négyszög alaprajzú kiemelkedés látható, amely 1-2 m-rel magasabb a földvár többi részénél, és amelytől széles és mély bevágás választja el. Alapterülete 50 x 25 m. Ezután egy téglalap alakú, majd egy rövidebb, és ismét egy hosszúkás, téglalap alakú rész következik. Ezeket néhány méter széles és 1-2 m mély árok választja el egymástól és a domb folytatásától.

A védett terület teljes kiterjedése 350 x 25 méter. Az első téglalap alakú rész alatt, a nyugati oldalon két, erősen lekopott teraszforma látszik. Miután a bronzkori kultúrákra ez az erődítési mód nem  jellemző, felmerült annak lehetősége, hogy a bronzkori magaslati telepet később, az Árpád-korban erődítették.

A kérdés eldöntéséhez Miklós Zuzsa 1998-1999-ben szondázó ásatást végzett a lelőhelyen. A szondázó ásatás során két kutatóárokkal vizsgálta meg a várat.

Az 1. árok a földvár déli, központi részén lett nyitva, melyben - a bronzkori leleteken kívül - néhány középkori kovácsoltvas szöget találtak. Lejjebb sokasodtak a leletek: mészbetétes fazék-, urna- és bögretöredékek, hálónehezék darabok, paticstöredékek áglenyomatokkal. Előfordult több őrlőkő-töredék is.

A 2. árkot a fővárat a dom b folytatásától elválasztó mesterséges átvágásban jelölte ki, annak tisztázására, hogy milyen mély lehetett egykor ez a bevágás. Jelenleg ennek déli oldala még meredek, szakadékos, Északi felét viszont a földművelés nagyon lekoptatta. A kutatóárokban a bolygatatlan altalajt 90-100 cm  mélységben találták meg. A metszet szerint az átvágás széles, lapos aljú volt.

A középkori leletek szerint nem csak a bronzkorban, hanem a középkorban is éltek itt. Az erődítés szerkezete arra utal, hogy a bronzkorban csupán magaslati telep állhatott itt. Magát az erődítést viszont az Árpád-korban létesíthették. A kérdés egyértelmű eldöntéséhez azonban nagyobb felületű feltárása lenne szükség. 1998-ban az ásatással egyidejűleg Egyed Endre kiegészítő műszeres mérést végzett a lelőhelyen, elsősorban a déli csúcs közelében.

Forrás:

Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai. Varia Archaeologia Hungarica. XXII. Budapest, 2007. 247-251

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 31.256 (46.520931)
K 18° 35.484 (18.591396)

Információk: A várhegy a falutól északra, a Sió és a Kender-völgy összefolyása felett emelkedő, észak-déli irányú, hosszan elnyúló dombhát, déli végében található.

Felszínét napjainkban erdő fedi, jelentős részében bokros aljnövényzettel. A dombra nincs jelzett, vagy jelzetlen ösvény.

Vadcsapásokon és a tisztább terepi részeken tudunk feljutni. Megközelítése a nyugati oldal irányából a legkönnyebb. Oldalazva az első déli árok felé célszerű tartani.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv