Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

LábatlanMagyarországKomárom-Esztergom megyeEsztergom vármegye - castellum

  • Történelem
  • Térkép

A magamfajta amatőr várkutató számára kincs ez az oldal, de a fórumon található hozzászólásokból látom, hogy másoknak is. Egy ideje én is kutatgatok elfelejtett várak, kastélyok után, így örömmel tudok "felajánlani" egy további várat (várkastélyt) a gyűjteménybe : Lábatlant. Nyomainak eltűnése miatt - legalábbis egyelőre - csak a kiegészítő várlistába fér be.

A várkastélyról Bél Mátyás tudósít először az irodalomban : : “Jobban látszanak egy kastély romjai, amelyet egykor észak felé helyeztek el, mert ahogy a hegyek közt /: :/ a völgyet és a terjedelmes helyet a falu foglalja el, úgy ahogy az a dél völgy felé véget ér, egy kiemelkedő dombon egy templom van, vele szemben pedig északra a kastély romjai, amely úgy látszik, egyáltalán nem volt nagy. Hanem mivel az építmény köré ásott mély árkok övezték, ezek terjedelmén kívül, s ezek közt, az ember nem találja tágasabbnak a vár romjait és bármiféle maradványait hitvány házikóknál, melyekben jobbágyok laknak.” (Bél Mátyás : Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi leírása. Komárom vármegye . Ford. : Vilinszky László Tatabánya 1989. 84. o.)

Említik azonban már a középkor végén is ezt a kastélyt, a Budai káptalan egy 1511 november 2-i dátumú oklevelében, amelyben Baina-i Both Ferenc maga és felsorolt rokonai nevében eltiltja Baina-i Both Andrást többek között a lábatlani castellum elidegenítésétől, másokat, többek között Tamás esztergomi érseket és a Lábathlan oppidumban alapított Szűz Mária kolostor domonkos szerzeteseit a nevezett vár, kastély, oppidum és possessio megszerzésétől (MOL DL75760 - az oklevél regesztája hozzáférhető az Arcanum honapján is).

A várkastély esetleges helyszínéről Nádasiné Balatoni Anna, a Lábatlani községmonográfia szerzője említ egy helyi hagyományt, miszerint az a Fürst Sándor utca végén, egy kiemelkedésen volt. (Nádasiné Balatoni Anna : Adatok Lábatlan történetéhez. Lábatlan 1997. 9.o). Én megvizsgáltam a helyszínt - a dombtető jórészt be van építve, a Fuksz patak felől azonban, amelynek völgyére meredeken esik északi oldala, megközelíthető. A tövében két későközépkori cserepet találtam a felszínen, amelyet minden bizonnyal a domb tetején végzett földmunkák során hánytak ki - éppenséggel tehát lehetséges egy későközépkori építmény a megjelölt helyszínen.

Ez tehát, amit ma tudni lehet a Baina-i Both család lábatlani castellumáról - nem sok, de talán elég a várlistába való felvételhez !

Üdvözlettel Meleg József

GPS: É 47° 45.036 (47.750599)
K 18° 29.053 (18.484217)
Várak.hu mobil applikáció