Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Várdomb

A Torhai erdőben található a Várdombnak nevezett magaslaton a kerek formájú vár. Nováki Gyula először Kányavár-Törösznyek néven említeti.

Gönczi Ferenc, Göcsej monográfusa egy népmesét említ vele kapcsolatban, miszerint „amit nappal építettek, azt éjjel kik, kik nem, lerombolták”. A helyet Várdombként ismerik, esős időben feltűnően „zobog” (rázódik), ami azt jelenti, hogy sok eső lesz. Az erődített őrtorony téglamaradványai a sáncokkal együtt ma is láthatók – írja 1914-ben.

Vándor László adatai szerint Szentlőrinc 1343-ban került a Hahót nembeli Alsólendvaiak birtokába. Dénes József szerint viszont már jóval korábban is az ővék lehetett, 1343-ben csak visszakapták.

Lasztonya nevét 1381-ben említették először az írásos forrásokban Lazthonya néven, mint a Bánffyak birtokát. 1416-ban Lasztonyai Pál is birtokos volt itt. 1644-ben a Nádasdy családé lett, majd Nádasdy Ferencet, mivel részt vett a Wesselényi-összeesküvésben lefejezésre ítélték, ezután Lasztonya is a kincstárra szállt, ahonnan az Esterházyak váltották meg, és övék maradt egészen 1848-ig.

A településtől 1,5 km-re nyugatra fekvő várról adatokat nem ismerünk. Felmérését első ízben Nováki Gyula végezte el 1982-ben, majd Vándor László készítette el szintvonalas felmérését. A vár belső védett területe 30,5 x 32 méter. Az övező árok szélessége eléri a 11 métert. A várban régészeti kutatás még nem zajlott, így kormeghatározása bizonytalan. Formája és elhelyezkedése alapján az erődítés középkori használata valószínűsíthető.

Források:

Gönczi 1914. 39-40., Kőnig 2001. 378., Vándor 1990. 58-59., ZMFN 417. (180/54), Nováki 1982

Köszönjük Hajdú Istvánnak a helyszínen készített és a honlap számára átadott fotóit!