Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lengyeltóti - Nagytatárvár

Buzsák - Kistatárvár

A lelőhely egy nem hiteles lista alapján régészeti védettség alatt áll, az erre vonatkozó határozat azonban nincs meg. Illuzórikusan védett lelőhely! (NL)

A várostól nyugatra, a Buzsákra vezető országúttól délre van a lelőhely. Ezen a területen a DK felől érkező Halsak-patak, illetve más vízfolyások egyesülnek, széles árteret alkotva. A lapos fekvésű mezőkbe délről két markánsan kiemelkedő dombhát nyúlik be, mindegyik észak felé fokozatosan elkeskenyedik, meredek oldalú, melyet erdő borít. A vasúttól keletre eső tűnik a magasabbnak, inkább várszerűnek, ennek neve Mohácsi-hegy (41216). Ennek ellenére a vasút nyugati oldalán lévő, alacsonyabb dombhát északi felét nevezi a térkép Nagytatár-várnak (47471), míg déli nyúlványát Kistatár-várnak (41216). A névhasználat azonban következetlen: a II. katonai felmérésen Tatár-Vár, az 1967-es kiadású 1:25.000 méretarányú térképen csak Kistatárvár felirat olvasható a dombhát északi felén. Ezúttal az északi, Nagytatár-várat néztük meg, és továbbra is csak annyi állapítható meg, hogy a kiemelkedés északi végén magas terasz van, amelyet egy présház ráépítésével és az ehhez tartozó földmunkákkal alaposan tönkretettek. Ezt a magaslatot éppenséggel lehetne sáncnak értelmezni, csupán ellenkezik a földvárak általános kialakításával. A szintsüllyesztések, partélek meredekre faragása minden bizonnyal újkori eredetű. Ennek a dombhátnak észak felé egyébként sokkal enyhébb a lejtése, vagyis sokkal kevésbé "várszerű" mint keleti párjáé (Mohácsi-hegy). A dombhát tetejét magasan benőtte a fű és a gaz, az elhanyagolt, műveletlen területen terepjárást végezni nem lehetett. A II. katonai felmérés a dombhát északi harmadában jelöl mesterséges, "nyak-szerű bevágásokat, ezek azonban jelenleg már nem látszanak. Ott, ahol a dombháton kelet-nyugati irányban út vezetett át egykoron (II. katonai felmérés), modern térképünk egy félkör alakban húzódó mesterséges partélet jelöl, melyben jelenleg házak és kertek vannak. Itt nem jártunk. Ez esetleg lehet egykori sáncárok, azonban további adatok nem támasztják alá. A korábbi múzeumi adatok alapján a térképen 8. számmal jelölt lelőhely sem a dombhát csúcsán, hanem attól jóval délebbre, e partél északi oldalán található. Czajlik Zoltán 2003-ban készített légifelvételt a területről. Dokumentációjában a Kistatárvárat, pontosabban a dombhát déli végét jelöli meg földvárként. A bejelentőlap és a térkép mellett szöveges jelentés, és fénykép nincs, így nem lehet megítélni, hogy milyen jelenségek alapján helyezett a dombhát déli végére földvárat Czajlik Zoltán. A nyilvántartásban mindkét helynév alatt találunk lelőhelyet, és ezen addig nem érdemes változtatni, amíg egyértelmű adatokhoz nem jutunk. A két terület közötti jelentős távolság megalapozottá teszi a különválasztást, de hogy földvár melyiken volt valaha, egyelőre nem tudni. Mindkettőn bizonyosan nem.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/58872, 2025. május 28.