Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

LovasberényMagyarországFejér megyeFejér vármegye - Szűzvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Lovasberény (Pátka), Szűzvár

A Velencei-hegység északi részén Lovasberény határában, a községtől 4 km-re délnyugatra, Pátka településtől 2 km-re délkeletre található a messziről is jól látható Szűzvári-hegy, melynek tengeszint feletti magassága 219 m. A hegynyúlvány északi végében található a vár.

A gerinc legvégét, ahol a Szűzvár is található, egy korábbi tűznek köszönhetően mostanság ritkás erdő borítja. Tőle délebbre figyelhető meg egy 10 méter mély természetes vízmosás. A vár építésekor valószínűleg felhasználták ezt a természet adta védelmet, mert így egy 3-4 méter széles bejárat keletkezett, amit könnyebb volt védeni, de jelen esetben nem beszélhetünk emberi kéz által készített árokról, mert a nyugati részen az nem kanyarodik be és nem követi a védendő terület vonalát, hanem enyhén ívelve lejjebb húzódik.

A vár teljes nagysága 80 × 70 méter. Az árok, illetve a déli és a keleti oldalon terasz által határolt védett terület kiterjedése 50 × 30 méter. Az egész hegygerinc délnyugati irányba lejt, de a vár belső része viszonylag vízszintes, ezzel magyarázható, hogy az északi, északkeleti részen a vár belső területe 1 méterrel van magasabban az árokfenéktől, míg máshol ez a magasság 3-4 méter. A déli oldalon a teraszba a II. világháború folyamán lövészárkot vágtak, ez azonban a vár áttekintését nem akadályozza.

A Szűzvár szerepel a legtöbb megyetörténettel foglalkozó munkában, de a 19. századvégi, 20. század eleji adatok között számos tévedés található. Pesty Frigyes apácakolostorról ír, melynek épületei ekkor még kivehetőek voltak. Károly János leírja magát a várat, a vár melletti urnatemetőről is beszámol, sőt a korábbi Szöszvár, és a mai Szűzvár elnevezést is taglalja, okleveles említéseket is idéz. Nem tesz egyértelmű utalást korára, de a leírása alapján a vár középkori eredete sem zárható ki.

1935-ben Brunner István végzett részleges ásatást a várban, melyet a leletek alapján bronzkorinak határozott meg. Beszámolója szerint a kutató árkokkal átnézték a földvár belső körét, a külső sánc határolta második gyűrű felszínét és a feltételezett bronzkori telep helyét a vár mögötti fennsíkon. A vár belső, gyűrűvel határolt felszínén egy kelet–nyugati irányú, méternyi mély és kettő méter széles kereső árokkal kutatta meg. A 35-40 cm-nyi fekete föld alatta kevert sárga föld ugyanilyen vastag rétegben, majd bolygatatlannak látszó lőszös sárgaföld mutatkozott. A fekete föld és a kevert föld határán közel egy arasznyi sávban cserepekkel, csontokkal, apró terméskődarabokkal van teli sávot találta. Ugyanebben a szintben a kis plató középtáján egy darabokra tört, háromfülű, bronzkori típusú tál és egy ép bögre került elő.

Nováki Gyula és Terei György 1997-ben végzett itt terepbejárását és felmérte a várat. Már akkor felvetették, hogy az irodalomban őskorinak leírt Szűzvár formája, nagysága alapján nem tartozik a kimondottan bronzkori földvárformák közé. Megítélésük szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az erődítmény korszakhoz kötése nem határozható meg. Őskori eredetére utal az a körülmény, hogy nevében a vár utótag, csak a 17. sz. végén tűnik elő. Sem a korai neve (Szöszd), sem a középkor folyamán megjelenő névváltozatai nem utalnak várra. Ellenben viszonylagosan kis mérete, különösen ha elfogadjuk, hogy a vízmosás nem tartozott közvetlenül az erődítmény területéhez, akkor az árokkal határolt terület kisebb, mint általában a bronzkorból ismert erősségek többsége.

A vár elhelyezkedése, egyrészt, hogy több oldalról meredek hegyoldal határolja, másrészt az, hogy a hegygerinc legvégén helyezkedik el, valamint ovális alakú, melyet árok vesz körül középkori eredetet sejtet. Minderre csak komolyabb ásatással lehet választ adni.

A várat középkori okleveles forrás nem említi. A terület, amelyen áll a középkori forrásokban először 1341-ben fordul elő Szöszd (Zusd, Zuzd) néven. Ekkor Mesko veszprémi püspök a Csór nembéli Péter fia (Gönyűi) Tamásnak, csókakői várnagynak adományozza örök bérletként (in feudum et in perpetuum) a Fejér megyei Zuzd földet vagy birtokot, mivel nevezett védelmezte a veszprémi egyház javait.

1343-ben Tamás a birtokot familiárisának, Maalas-i Miklós fia: Demeternek adta tovább azonos feltételek mellett. 1363-ban arról értesülünk, hogy bár korábban László veszprémi püspök a Zuzd-i prediumot visszavette Demeter fiaitól, de ekkor ismét átadja nekik a régi feltételek mellett, vagyis a megállapított bérösszeg megfizetésének terhével.

1376 –1377-ben határvita támadt a veszprémi püspök birtokát képező Sceuzd nevű birtok és a szomszédos Beren birtok között. Szűz (Szösz) birtok 1445 –1487 között egytelkes nemesek tulajdona. A török hódoltság időszakában a település elpusztulhatott, de területe a csókakő uradalomhoz tartozott, mint prédium. Így tűnik elénk több 17.sz. végéről, ill. a 18. sz. elejéről származó összeírásban.

Forrás:

Források: Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén:
Fejér megye várai az õskortól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 3. kötet
 
Terei György: XII-XIV. századi várak Fejér megyében
A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 16.303 (47.271709)
K 18° 32.248 (18.537460)

Információk: A Szűzvári-hegy a Velencei-hegység északi részén Lovasberény határában, a községtől 4 km-re délnyugatra, Pátka településtől 2 km-re délkeletre található.

Pátkát elhagyva, a 811-es útról a Rovákja patak előtt kell jobbra letérni. Lovasberény irányából a vasúti sineken áthaladva a következő lehetőségnél kell balra fordulni.

Az úton 100 métert megtéve a Rovákja Vendégházhoz haladó út kapujához érünk. Innen engedély nélkül csak gyalog haladhatunk tovább.

A várhegyre a vendégháztól délkeletre fekvő meddőhányó bal szélén kezdődő jelzetlen ösvényen tudunk felkapaszkodni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció