Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MEZŐCSÁT – LAPOSHALOM

A Laposhalom Mezőcsáttól ÉNy-ra 5 km, Igricitől délkeletre 2 km távolságra, – a térképeken hol Rigó-, hol Énekes-érnek nevezett – patak jobb partján, annak egyik kanyarulata mellett helyezkedik el. Az egész környék mocsaras, vizenyős terület, ebből emelkedik ki átlag 3–4 méterrel egy széles, lapos dombhát, amelynek északi szélén mesterséges, félköríves árokkal elválasztott dombot, a Laposhalmot találjuk. É-i és ÉNy-i oldalán nincs árok, itt a halom oldala leereszkedik a patakig. Az egész terület szántóföld.

A halom és az árok erősen lepusztult, illetve feltöltődött, de jellegét mindmáig megőrizte. Az árok mai felső szélessége 45–50 m körüli, mélysége 1–1,5m. A középen elhelyezkedő domb teteje kissé domború, oldala enyhén lejt. Felső részének eredeti szélét leszántották, pontos vonalát nem lehet megállapítani, átmérője 25–30 m körüli. Mivel az árok alja, erős feltöltődöttsége ellenére, alig 2 méterrel van magasabban, mint a környező mocsaras terület, valószínű, hogy eredeti mélységében víz vette körül a középső kis halmot.

A domb nevét egy 1771. évi térképen találjuk első ízben. 1847-ben Lukács István az igrici határban említ egy „földhányást”, valószínűleg a Laposhalmot, mert az éppen Mezőcsát és Igrici között, a két község határvonalán van. 1864-ben a tek között sorol fel „két töredék csiszolt kő-eszköz”-t, amelyek a Laposhalomról származnak és Nyilas Alajos birtokában vannak. Hosszú idő elteltével Kalicz Nándor járt a helyszínen és rövid leírást adott róla. Megállapította, hogy árokkal körülvett vár volt és a felszínen található cserepek alapján a hatvani kultúrába tartozik. 1979-ben a védettségre javasolt területek között szerepeltetik. Legutóbb 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze az erődítmény adatait, amikor felmérését is közzétették.

A felszínen található őskori kerámialeletek alapján az erődítmény a kora bronzkorba, a hatvani kultúra időszakába sorolható.

NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG,  Castrum Bene Egyesület – Herman Ottó Múzeum, BUDAPEST – MISKOLC, 2009, 73-74 oldal