Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mezőfalva - Bolondvár

A Bolondvár a mezőfalvi vasútállomástól kb. 1–1,5 km-re északnyugatra, a településtől kb. 2–2,5 km-re dél-délkeletre található. Maga a vár egy 130 m. tszf. magasságú dombon helyezkedik el, amely a szántóföldek közül kiemelkedik és távolról is jól látható.

A központi ovális terület nagysága 25×60 méter. Ezt mintegy 4 méterrel mélyebben a délkeleti oldal kivételével egy terasz veszi körbe 30 méteres szélességben. A terasz nyugat felől kb. 5-6 méterrel, kelet felől pedig 2-3 méterrel emelkedik ki a legelő területéből. Utóbbi oldalon a szántóföld elérte a vár szélét, így itt az eredeti állapotokat nem ismerjük. A vár területének csak egy elenyészően kis részét szántják, a többi része füves. Ugyancsak legelő az erődítéstől nyugatra elterülő területrész is. A vár északi részén a teraszban egy mély, kb. 8-10 méter széles bemélyedés figyelhető meg, melyet a 20. század második felében ástak bele, funkciója birkahodály volt. Ezen kívül a vár területét nagyon sok gödör – korábbi gabonásverem és II. világháborús lövészárok – szabdalja szét, amelyek megnehezítik az áttekintést és a mérést. Mivel ezek későbbi beásások, nem a várhoz tartoznak, a térképen sem jelöltük.

Az erődítést elsőként Pesty Frigyes helynévtára említi: „Bolondvár egy emelkedettebb hely. A török és tatárfutáskor keletkezett, két földsánc veszi körbe. Ez előtt (1860-as évek) 50 évvel magtár hiányában az elöljáróság e halom tetején számos búzavermet ásatott, amely alkalommal temérdek embercsontot, törött kardot, szuronyokat és sarkantyúkat találtak. E vermek később behányattak.”1

Fitz Jenő 1952-ben próbaásatást végezett a domb nyugati oldalán, ahonnan 3 sír került elő, amelyek az ásató szerint valószínűleg a 10–13. századból származnak.2 Az 1960-as évek második felében egy középső bronzkori bronzfokos és egy bronztőr töredéke került be innen a dunaújvárosi múzeumba.3 Miklós Gergely a területről nagyszámú bronzkori kerámiát gyűjtött.4 A helyiek elmondása szerint csiszolt kőbalta és római érme is került elő az erődítés közeléből.5

A vár felmérését Terei György 1997-ben készítette el (57. ábra). A felmérést megelőző terepbejárás során azonban korhatározó jellegű felszíni lelet nem került elő. A jelenleg rendelkezésre álló adatokból a vár építési idejére következtetni nem lehet. Az eddig előkerült leletek alapján a területet viszonylag hosszú ideig, az őskortól a középkorig használatban volt. Az erődítés igen nagy mérete miatt elképzelhető, hogy a Bolondvár őskori, közelebbről bronzkori erődített település volt, amelyet a későbbi korokban is használtak, az Árpád-korban pedig itt temető lehetett.

1 Pesty F., 1864–1865. 214. – Mezőfalva korábbi neve Hercegfalva volt.

2 Radnóti A., 1954. 80.; Fitz J., 1955a. 13–22. – „1. sír. Sírmélység 0,70 méter. A nyújtott helyzetű csontváz Ny–K irányba feküdt, a fej nyugaton volt. A koponya két oldalán S-végű hajkarika és fülbevaló került elő. 2. sír. Sírmélység 0,70 méter. A nyújtott helyzetű csontváz Ny–K irányba feküdt, a fej nyugaton volt. A koponya két oldalán S-végű hajkarika és fülbevaló került elő. 3. sír. Sírmélység 0,70 méter. A nyújtott helyzetű csontváz Ny–K irányba feküdt, a fej nyugaton volt. Mellékletet nem találtunk.” – Vö.: FITZ J., 1955a. 14 –15.

3 Bóna I., 2000. 83–92.

4 Miklós Gergely tájékoztatását ezúton is köszönjük.

5 Az adatokért Jamniczky Zoltánnak tartozunk köszönettel.

Terei György – Nováki Gyula – Mráv Zsolt – Feld István – Sárközy Sebestyén

Fejér megye várai az õskortól a kuruc korig, Castrum Bene Egyesület – Civertan Bt.

Budapest, 2011, 74 oldal