Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MiskolcMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeBorsod történelmi vármegye - várospalánk

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Miskolc városerődítés

Miskolc városát egykor körbevevő városerődítményre napjainkra már csak az utcanevekben megmaradt „kapuk" utalnak. A település utcahálózatának pedig csak egy rövid szakasza, egy „görbe íve" emlékeztet az egykori várospalánkra és árokra annak egykori ÉK-i szakaszán. A városerődítés anyagára nézve minden bizonnyal fa-földszerkezetű építmény lehetett. 

A város körüli egykori palánkot és kapukat elsőként 1890-ben Szendrei János említi Miskolc város történetét tárgyaló munkájában, majd 1909-ben Borovszky Samu is szerepeltette. 

A témát részletesen Nyiry Dániel dolgozta fel 1926-ban, amelyhez az egykori palánk térképvázlatát is mellékelte. Nyiry dolgozatában a városi jegyzőkönyvek bejegyzéseinek felhasználásával rekonstruálta az egykori palánk és árok nyomvonalát, sőt tanulmánya írásakor egy rövid szakaszon még mintegy másfél méteres árokmaradványt is tudott azonosítani a mai Meggyesalja utca és az Avas-hegy között.  A Nyiry-féle adatokat használta fel a városerődítménnyel is foglalkozó megyei vártopográfia 1992-ben, Legutóbb pedig Gyulai Éva foglalta össze - számos új adattal pontosítva a város kapuinak és erődítményeinek történetét a legújabb városmonográfiában. 

Az első feljegyzés, amelyben a város kapuiról említést tesz, 1562-ből származik, amikor egy adásvételben említenek két irtásföldet a Boldogasszonykapun kívül a Besenyőre vezető útnál és egy gyümölcsöst a Diósgyőri-kapun kívül. Az É-ra vezető Boldogasszony kaput 1657-ben és 1670-ben már Szentpéteri-kapunak hívják; Ny-ra, az uradalom központja (Diósgyőr) felé vezető kapu pedig 1679ben már egyszerűbben Győri-kapuként szerepel.  Ez utóbbi két elnevezés ma is élő utcanév Miskolcon. 

A város harmadik, D-i irányú kapuja a Csaba felőli kapu 1618-ban bukkan fel „Mindszenti-kapu"  néven egy zálogos levélben. Ugyanezt a kaput 1675ben, majd 1686-ban is említik; ez utóbbi alkalommal hajdúk törnek be rajta keresztül a városba. 1685-ben ugyanezt a kaput egy újabb zálogos levél már „Csabai kapunak" említi,  ami a mai utcanévvel azonos. Amikor Miskolcon katonaságot szállásoltak el a kapuk őrhelyként is szolgáltak, melyre 1678-ból van adatunk. 1674-ben pedig a város török uraihoz fordult, hogy a sok kóborló, fosztogató katonától védelmet nyerjen. Erre Ali egri pasa adott ki menlevelet a miskolciaknak, melyben megparancsolta, hogy minden ide érkező idegennek a város kapuja előtt kell megszállnia, és csak kísérővel mehetnek be a városba.  1685-ben elrendeli a város tanácsa, hogy a város kapuira a kapusok szorgalmasan vigyázzanak s egyetlen szekér se jusson be a bíró tudta nélkül. 

Két miskolci kapu - a Fábián- és a Meggyesafjaikapu - nem az országúton, hanem a város belső utcáinak végében állt és a külsőségek felé vezetett. A Fábián-kapu 1696-ban szerepel egy birtokügyben, a „Meggyesaljai utca kapuja" pedig 1624-ben, egy adomány levélben olvasható.  A várost érintő úthálózat átalakulásával pedig K-i irányba, Zsolca felé is kapu épült ki, amelynek első, egyben egyetlen említése 1742-ből származik. 

A várost körbevevő egyszerű védművet először 1659-ben említik, amikor egy birtokos tiltakozik a vármegyénél azért, mert a várostól északra, a „város kerítésén kívül" lévő irtványföldjén a város lakosai átjárnak. A vármegyei jegyzőkönyv egy 1676. évi bejegyzése „a város falain avagy árkán" kifejezést használja, melyből azt is megtudjuk, hogy a kerítés ásott árokkal együtt épült. 1688-ban is említik a város falait. Az árkot egy 1690. évi feljegyzés szerint ekkor valószínűleg megújították. Miskolc első 1702-ből származó telekkönyve, a Kötelkönyv - a város nyugati - a Hunyadi utca végén lévő zsellérházakat még „belől az váras kapuján (vagy árkán)" jelöli meg. 

1703. július 2-án pedig a város jegyzőkönyvében az alábbi bejegyzés található: „Ezen esztendőben keríttetett be a város tövissel a kuruczságnak újabb feltámadásának alkalmatosságával." A munka húsz napig tartott. A kurucok azonban 1703 őszén elfoglalták Miskolcot. 1706. szeptember 21-én Rabutin császári generális az egész várost felégette és a kerítés is elpusztult. A várost csak 1711-ben kerítették be újból, amikor egy császári csapattest állandóan a városban tartózkodott. A város árkának megújításáról utoljára 1734-ből és 1739-ből találunk rendelkezést a városi jegyzőkönyvekben.  Legkésőbb pedig egy 1782. évi okiratban szerepel a város sánca. 

A városi erődítmény részének tekinthető, noha jelenlegi ismereteink szerint szervesen nem épül vele egyben az a palánk, amely az avasi református templomot övezte. Az avasi református egyház történetével kapcsolatban a 16. század közepéről ismert egy adat, amely szerint „a fennforgó zűrzavaros állapotokra nézve bekeríttetik palánkkal az avasi templom."  A templom 1554. évi pusztulását követőn, 1557-ben épült fel a domb meredek szélén a támpillérekkel erősített tömzsi harangtorony a templomtól ÉNy-ra,  ennek azonban kifejezetten védelmi szerepe nem igazolható. Minden bizonnyal e templom körüli palánk megújításáról rendelkeztek a városi jegyzőkönyv 1597. július 1-i bejegyzése szerint. Miskolc városa tehát, ha talán nem is folyamatosan, de 1562 és 1742 között a megerősített mezővárosok sorába tartozott. A fennmaradt adatokból azonban jelenleg nem állapítható meg az, hogy a kapukkal együtt készült-e el a várost övező palánk és árok, vagy ez utóbbiak csak jóval később épültek ki.

Forrás: NOVÁKI GYULA - SÁRKÖZY SEBESTYÉN - FELD ISTVÁN  - BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG 

GPS: É 48° 6.157 (48.102623)
K 20° 47.138 (20.785631)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025