Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NagykőrösMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Csipvár, Csíkvár, Csépvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Csipvár, Csíkvár, Csépvár

Csíkvár Nagykőrös központjától nyugatra kb. 4,5—5 km-re, a Csikvári dűlőben, a Csókás erdő keleti szélének közelében helyezkedik el. A területén napjainkban is egy tanya található.

Csipvárról elsőként 1879-ben Wagner J. számolt be: "A négyszögletű, mintegy 50 m átmérőjű kis sánc belsejében egy
épület alapfalainak törmelékét és e körül eltemetve összevissza hányt csontvázakat ástak ki. A csontvázak mellett egy „réz karikából álló fülbevalót és egy vas lándzsahegyeet találtak.” A Nagykőrös-Földváron folyó ásatásokkal párhuzamosan itt is kutattak, de ennek eredményéről részleteket nem tudunk, a helyi lapok is csupán utalnak az ásatásra.

A területen ezt követően 1894-96 között Kada Elek és Nagy Géza folytatott ásatást, ami során megtalálták az Árpád-kori telepet és a részét képező templomot is. Ismert egy jegyzék azon tárgyakról melyek Nagykőrösön rendezett (1894-96) ásatások alkalmával Csipváron találtattak: bronz fülbevaló (sima nyílt karika), IV. Béla réz pénze, koponya darabbal amelyen találtatott, egy szem gyöngy, kék üvegből. A jegyzék alatt szereplő tárgyak a 11-13. századból származnak. A leletek sorsa sajnos ismeretlen, sem az iratok, sem a helyi sajtó nem emlékezik meg róluk. 1894-es kutatás a temetőt bolygatta meg.

Márton Lajos 1908-ban végzett próbaásatást Csipvárban és a Földváron. Az ásató ezt helyszínt templomnak s nem erődítménynek tartja. Márton emellett a bronzkori „őstelepeknél” említi a nagykőrösi Földvárat és a Csépvárat is. Az ásatási eredmények alapján mindkettőt az őskorba sorolja.

Fekete Mihály a Csipvár helyének a tulajdonosa volt az 1894-96-es ásatások idejében és azt követően tanyát építtetett a 11-13. századi templom helyére. Így az 1960-as évi ásatások alkalmával a templom alapfalait csak részben lehetett feltárni.

1955-ben Balanyi Béla a nagykőrösi Múzeum vezetője végzett terepbejárást ezen a területen. A helybeliek elbeszélése és a terepszemle alapján megállapította, hogy ezen a dombon, a templom és a temető helyén épült a Csikvár. A templom téglából épült, s a tanya mögött helyezkedett el, K-Ny-i irányban. A tanyától ÉNy-ra és D-re cserépbogrács-töredékeket és korongolt, szürke edénytöredékeket talált.

1960-ban Balanyi ásatást végzett a tanya területén. Az épületek miatt azonban csak kis felületen kutathatott, a tanyaépület mögött és az udvaron. Az ásatás során döngölt agyagos vályogföld-réteget, s e felett tégla- és mészhabarcstörmeléket talált. A döngölt réteg a tanyaépület alá húzódott. A kutatóárkokkal 5 sírt is feltárt.

Balanyi teljesen elhatárolja magát attól, hogy Csipváron vár lett volna. „A kis terjedelme miatt, a talált tégla- és kődarabok, a spirálvonalas kihajló szélű edénytöredékek, cserépbogrács darabok győztek meg arról, hogy ezen a helyen nem volt vár sohasem.” Szerinte a XVIII. századiban még valószínűleg látszó templomfalakat hitte a nép vármaradványoknak.

1981-ben Simon László hitelesítő ásatást vezetett, amely során főleg a telep nyomait pontosította és határait kibővítette.

Utoljára Miklós Zsuzsa foglalkozott a helyszínnel és írta le következtetéseit, "A gödöllői dombvidék várai" című, 1982-ben megjelent munkájában.

A tanyát, amely kb. 50 m átmérőjű halmon helyezkedik el, sekély, kb. 20-30 cm mély, 2 méter széles árok övezi. Az árok elsősorban a tanya mögött és két oldalán észlelhető, a dűlőút felől már nagyrészt betöltődött. A kis domb kb. 1,5 méterre emelkedik ki környezetéből.

Az eddigi kutatások alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy ezen a területen földvár vagy pedig árokkal körülvett templom és templom körüli temető volt. Az épület közelében előkerült csontvázak templomra utalnak, az árok alapján azonban inkább erődítményre lehet következtetni.

Miklós Zsuzsa valószínűnek tartja, hogy a kerepesihez hasonló eset történhetett itt is: a már elhagyott, vagy esetleg elpusztult földvár helyén létesítették a templomot. Ennek bizonyítására itt is hitelesítő ásatásra lenne szükséges.

Források:

Miklós Zsuzsa - A gödöllői dombvidék várai - Aszód, 1982
Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM  Ad.  67-70];
Jelentés  a Nagykőrös-Csípvári Árpád-kori falu területén végzett próbaásatásról  [AJM  Ad.  669-82/2]
Ásatási dokumentáció a Nagykőrös, Csíkvár ásatásról, 1960. [MNM Rég. Ad. XII.299 /1961.,  Ltsz. 5664.]
Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Csíkvár, 1981. [MNM Rég. Ad. IV.43/1982., Ltsz. 13323.]

GPS: É 47° 2.319 (47.038647)
K 19° 42.384 (19.706406)

Információk: Csíkvár Nagykőrös központjától nyugatra kb. 4,5—5 km-re, a Csikvári dűlőben, a Csókás erdő keleti szélének közelében helyezkedik el.

A Csipvár területe magánterületen fekszik, melyen napjainkban is egy lakott tanya található.

A csekély lánivalók és a magánterület miatt a helyszín felkeresése nem javasolt.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció