Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NagynyárádMagyarországBaranya megyeBaranya vármegye - Templomdomb, földvár (Großnaarad, Jarad, Narad, Narod, Njarod)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Nagynyárád, Templomdomb

Nagynyárád Árpád-kori kis település Szent István király idején már királyi birtok volt. Nevét már 1093-ban már említi egy oklevél Narad néven, mely szerint I. László király 1093-ban a bátai apátságnak adta, s határát leíratta. 1270-ben nyárádi nemesek Adoson voltak birtokosok.

1337-ben a bátai apát panaszolta a pápa előtt panaszolta, hogy a pécsi püspök elfoglalva tartja Nyárád nevű mezővárosát, 6 faluval együtt, melyet Szent László adományozott. (A pécsi püspök jogalapját Nyárád elfoglalására egy hamis oklevél képezte, mely szerint II. Endre a királyi madarászok és pecérek Nyárád nevű földjét Bertalan pécsi püspöknek adta és határait leíratta.)

A pécsi püspökön kívül birtokuk volt itt a délnyugati határon a Tétény nemzetségbeli Both utódainak is. 1332-ben papja 20 báni pápai tizedet fizetett. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, lakói – a mohácsi csata helyének közelsége miatt – a környéken zajló csaták áldozataivá váltak, vagy elmenekültek.

A török uralom után a faluban a Rajna vidékéről származó német földműves családok telepedtek le. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején magyarbólyi fiatalok csatlakoztak a nyárádi szabadcsapatokhoz, akiknek a Dráva-vidék védelme volt a feladatuk. (Wikipédia)

Dénes József - Nagynyárád - Templomdomb

A mohácsi-síkság nyugati peremén emelkedő dombon az első katonai felméréshez tartozó országleírás szerint a templom mellett régi török sáncolás (“alte türkische Verschanzungen”) látható. Az adatra a helyszínt bejáró és azt vázlatosan felmérő Blum András hívta fel a figyelmemet. A védőárok egy nagyjából ovális, 70 x 45 m-es területet határol, régen itt volt a falu temetője.

Nagy kérdés, vajon mely korszak miféle erődítménye volt itt? A “török sáncolás” – mint tudálékos népi elnevezés – természetesen csak annyit jelent, hogy valami régi dolog. A ma álló templomról nem tudjuk, vajon a középkori templom helyén áll-e? Tájolásából következően ez könnyen előfordulhat. Az sem kizárt persze, hogy a középkori nyárádi templom valamivel keletebbre, az árokkal védett terület közepén állt. Utóbbi esetben középkori templomerődítést feltételezhetünk. Ezt támogatja, hogy utóbb temető lett belőle. Persze az sem lehetetlen, hogy egy korábbi vár területére csak utóbb épül be egy templom. Sőt, ha csak a mai képet vesszük alapul, formailag akár késő középkori castellum helye is lehetne a mai helyen lévő plébániatemplom közvetlen szomszédságában. Ennek némiképpen ellene szól azonban, hogy a falu fő birtokosai 1235 óta a pécsi püspökök voltak, akiknek a szomszédos Mohácson állt kastélya s nem tudunk nyárádi építkezésükről.

Summa summarum, véleményem szerint leginkább a belsejében feltételezhető középkori templom erődítése jöhet szóba a “török sáncolás” magyarázataként.

Forrás: https://djnaploja.wordpress.com/2019/04/26/nagynyarad-templomdomb/

A földvár a templom mellett épített Kálvária területén fekszik. Központi dombján a kereszt található. Az árok és sánc a Kálváriától délre eső részen látható a legjobban. A várról történet adatokkal nem rendelkezünk. (HI)

GPS: É 45° 56.683 (45.944717)
K 18° 34.967 (18.582781)

Információk: A várterületet a templom melletti Kálvárián lehet felkeresni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció