Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SágvárMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - Böre-vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Böre-vár

Ságvár településtől nyugat, délnyugatra kb. 5 km-re, a Jaba-puszta felé vezető Jaba-völgy déli oldalán, a kocsiút felett emelkedik a Börevár nevű hegy, amely a Szent László­ hegy egyik, észak felé kinyúló gerincét képezi. A keskeny, helyenként alig pár méter széles, északdéli irányú gerinc két oldala rendkívül meredek, teteje enyhén lejt észak felé. Ennek végén helyezkedik el az impozáns méretű sáncokkal és árkokkal övezett, kétrészes szerkezetű vár.

A várról történeti adatot nem ismerünk. Elsó emítése igen későn, 1812-ben történik a mikor a vártól D-re kb. 3 km-re lévő Szentlászlópusztánál (vagy Szentlászlómonostora) említik mi szerint: "Valamely vár sáncai is találhatók itt, melyből, mint mondják, egy földalatti járat vezet egészen Ságvár helységig". 1864-ben a vár a 3. katonai felmérésen „Rélevár" (221 m) néven szerepel. A sáncokat ismerik a környék lakói.

Magyar Kálmán 1972. június 28-án járta be a várat. A vár alatt a kövesút melletti partoldalban embercsontokat talált. A vár felmérését 1987-ben Sándorfi György és Nováki Gyula végezte el. A várról összefoglalt információkat, a 2005-ben megjelent Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig cimű művében írta le Magyar Kálmán és Nováki Gyula.

A gerinc felől, déli irányából két átvágás védte a várat. Az első árok 18 m széles, mélysége 5 m. A második árok szélessége 25 m, mélysége 7 m. Utóbbinak közepén egy kisebb töltés van, lehetséges, hogy földcsuszamlás következménye.

E két átvágás után következik az első várrész platója, melynek hossza kb. 30 m, szélessége 5-11 m. Déli végét kivéve erősen bolygatott, nyugati oldala magasabban fekszik. A nyugati és a keleti oldal alatt, 10-11 méteres szintkülönbséggel, 1-2 m mély árok húzódik. A nyugati oldal árka északon felkanyarodik az első vár alá és ott befejeződik. A keleti oldal árka azonban egyenes vonalban tovább halad a második várrész alatt.

A második, belső várrész platója újabb átvágás után, de az előzőnél kilenc méterrel alacsonyabb szinten kezdődik és a hegygerinc elkanyarodó végét foglalja magába. E belső várrész platója erősen lejt észak felé. A végén két átvágás zárja le a várat, szélességük 12-15 m, mélységük 3-6 m, majd a meredek hegyoldal következik.

A belső várrész keleti oldala alatt, 5-6 méterrel alacsonyabb szinten, a már említett keleti árok folytatódik és felkanyarodik a vár északi vége alá. A nyugati oldalon is van egy árok, amely ugyancsak felkanyarodik a belső vár északi vége alá, de ennek az ároknak a déli vége elmosódik.

Még egy érdekes dolog figyelhető meg, ami szorosan a várhoz tartozhat. A vár előtt, a hozzá vezető, alig 2-3 m széles hegygerinc mindkét oldalán, a gerinc irányára merőlegesen 8-10 méterre lenyúló, szabályos bevágások sorakoznak egymás mellett. Mélységük 1-1,5 m, szélességük 2-3 m körüli és kb. 50 m hosszan figyelhetőek meg. Rendeltetésük kérdéses, talán a vár megközelítését nehezítették. Két hasonló bevágás az első várrész keleti oldalában is van.

A vár teljes területe 150 x 57 méter, 0,67 ha. A két várrész platójának területe együttesen 0,05 ha.  Az 1987-ben történt felmérés közben egy középkori cserepet találtak. A csekély lelet miatt a várat a jellege alapján lehet középkorinak tekinteni. Pontos információk csak régészeti feltárásal lehetnének meghatározhatók, melyre eddig még nem került sor.

Ságvár helység neve 1138-1329 között Sagu-ként, majd 1460-ban már Sagwar-ként szerepel. Lehetséges, hogy a területén álló jelentősebb vár megjelölésével egészült ki a település neve. Meg kell említenünk még egy Berey, Bére nevű falut, amelyre 11-16. századi adatok vannak. A falu helyét nem ismerjük. Felmerült annak a lehetősége, hogy a Börevár-Berevár talán ettől kapta nevét.

Forrás:

Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005. 112,113,215.

GPS: É 46° 48.921 (46.815350)
K 18° 2.642 (18.044033)

Információk: A javasolt megközelítési útvonal a Lulla - Jabapuszta irányából az Aliréti Vadászház felé vezető erdei aszfaltút követése a sárga jelzésig. Fontos, hogy ez erdészeti magánút, gépkocsival kizárólag engedéllyel használható! Az út elején van bőven hely a parkolásra és a távolság a várig is csak 2,5 km.

A sárga jelzés első, hosszabik ágán javasoljuk a felkapaszkodást a várhoz. Ez az ág a gerinc irányából, dél felöl éri el a várat. A másik ág rövidebb, de nagyon meredek és csak száraz időben járható! A két ág között mindössze 400 méter a különbség.

A vár Ságvárról is megközelíthető a Piros kereszt turistajelzésen kb. 5 km gyaloglással. Ha elérjük vörös szinű erdei fakeresztet akkor tovább a széles gerincúton NY-felé kb 500 m, majd itt a vadkerítés mellett É-ra fordulva már a vár D-i gerincén vagyunk. Ez könnyű megközelítési útvonal, végig földúton /Hevesi Zoltán/.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv