Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sajószentpéter (Sajókápolna) - Tömlöc-tető

Sajószentpétertől délre emelkedik a Nagykorcsolyáshegy nevű, hosszan elnyúló hegyhát, amelynek oldala és részben a teteje szőlővel beültetett, illetve szántott terület. A hegy meredek ÉNy-i oldala alatt folyik a Harica-, korábbi nevén Nyögő-patak. A lapos hegyhátból Ny-i irányba, alacsonyabb szinten keskeny gerinc nyúlik ki, amely a Tömlöc-tető nevű önálló hegycsúcsban végződik. A Tömlöc-tető csúcsán jelenleg Sajószentpéter és Sajókápolna közös közigazgatási határa húzódik.

A Tömlöc-tető kis kerek hegyet képez, amelynek nyugati oldala rendkívül meredek, Délnyugati lábánál Sajókápolna község temetője helyezkedik el. A kis hegy északnyugati oldalát kisebb kő, illetve kavicsbányával bontották meg. Az így láthatóvá vált metszet szerint természetes eredetű, kavicsos kúp emelkedett itt, amelyet azonban földdel kb. 2 méterrel tovább magasítottak.

A dombot és környékét az intenzív földművelés erősen megváltoztatta. Keleti irányból, a lapos nyereg felől közelíthető meg a legkönnyebben. Erről az oldalról egykor árok védte, amelynek halvány nyomát ma is látni. A viszonylag kevésbé meredek déli és nyugati oldal felől a domb aljában elmosódott terasz övezi, feltehetően betemetődött árok nyomaként. Az északi oldala is rendkívül meredek, nem mutatkozik jele egykori erődítésnek.

A dombtető kör alakú platójának északkeleti felében nagy kerek mélyedés figyelhető meg. A dombtető átmérője 9–10 m, relatív magassága 7–8 m.

A Tömlöchegy először egy 1341. évi oklevélben szerepel. Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjteménye Sajókápolna helynevei között „Tömlöcz ódal” neven szerepelteti. A vár említése Korcsolyás néven 1932-ben bukkan fel egy turistakalauzban. Ettől kezdve több hasonló kiadványban említik, legutoljára 1977-ben, de valamennyiben közelebbi adatok és helymeghatározás nélkül, mint őskori földvárat.

1992-ben a Borsod megyei vártopográfia továbbra is Sajószentpéter – Korcsolyás lelőhely névvel szerepeltette, amikor 1988. évi felmérését is közzétették. Ekkor jellege alapján a kisméretű középkori motték csoportjába sorolták. A történeti irodalomban a vár helyeként a Sajószentpéterhez tartozó Korcsolyás nevű hegyet jelölték meg, azonban a vár nem itt, hanem a tőle kb. 250 m-re Ny-ra lévő önálló hegyen a Tömlöc-tetőn található.

1341-ben, amikor Erzsébet királyné parancsára a Kápolna és Szentpéter közötti birtokok határjárását az egri káptalan végzi el, melyben leírja, hogy a birtok határának keleti részén, a határ megkerül egy Tömlöchegy nevezetű kis hegyet. A leírás a várat már nem említik, de a hegy máig megmaradt neve a vár egyik funkciójára utal, amely itt helyi elnevezésben maradt fenn.

Történeti adatok hiányában nem tudjuk megállapítani, hogy a vár melyik birtokhoz, illetve birtokoshoz köthető. A vár területéről eddig korhatározó lelet nem került elő, ennek ellenére az erődítményt nagy valószínűséggel középkori eredetűnek tekinthetjük.

Forrás:

Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig.

Magyarország várainak topográfiája 1. Budapest–Miskolc, 2007.