Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SomogyfajszMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - Vári sűrű

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Somogyfajsz község D-i széléről D irányában 300 méterre, a Sörnye-puszta felé vezető földúttól Ny-ra 100 méterre emelkedik az erdővel benőtt vár dombja. A vár alakja téglalap, lekerekített sarkokkal. DNy-i sarkát 30 m hosszan lebányászták, ez a rész teljesen elpusztult, de a vár többi része jó fenntartású. Belső szélén sánc fut körbe, belső magassága 0,5-2 m között váltakozik, ezáltal a vár belső területe mély fekvésű. A sánc felszínén mindenhol sok téglatörmelék hever, ezek szerint téglából épített várfal védte a belső területet.

Körös-körül, mély árok övezi, szélessége 11-14 m, mélysége a belső területhez viszonyítva 2,5-3 m. Az árok az Ény-i és DK-i sarokban összeköttetésben van egy-egy azonos mélységű kivezető árokkal. Mindkét kivezető árkot csak 20-30 m hosszan lehet követni, mert folytatásukat a vár körüli szántóföldön már betemették. Az egész várat sűrű erdő borítja, de jó áttkekinthető.

1984-ben Miklós Zsuzsa egy kora Árpád-kori, bekarcolt hullámvonallal és csigavonallal diszített perem és válltöredéket, több késő középkori – törökkori fazékoldalat, valamint egy szürke, tál alakú kályhaszem töredékét talált a vár területén. Györffy György a név alapján korai időkre gondolt és feltételezte, hogy Jutas fia Fajsz itt egyik udvarhelyét építtette fel. Véleményünk szerint a vár feltehetően késő középkori eredetű. De első említését 1542-ből ismerjük, amikor a Fajszi családból származó Somlyai Péter lánya, Anna egy birtokrészt adományozott a vetehidai pálosoknak. Építtetője feltehetően Fajszi János volt 1492-1532 között. 1548-ban a helytartótanács tervezete említi. Elpusztulásának idejét a törökök 1550-es években vezetett hadjáratára tehetjük.

Magyar Kálmán-Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig /Kaposvár, 2005/.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház