Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SüttőMagyarországKomárom-Esztergom megyeEsztergom vármegye - Alsóbikol - Leányvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Süttő, Alsóbikol - Leányvár

Süttő településtől déli irányba kb. 3 kilométerre a Bikoli-patak keleti oldalán emelkedő 35–40 méter relatív magasságú dombnyúlványon, annak északi oldalán hármas sáncárokkal és sáncolattal elkülönített területen található a Leányvár. A lelőhelyet egy Mikovinyi-tanítvány által a XVIII. században készített, Esztergom vármegyét ábrázoló, kéziratos térkép "Leány-Vár" felírattal jelzi.

A lelőhelyen az első árok folytatásában nyugati, majd déli irányba a domb lábához vezető út nyomvonala figyelhető meg. A második és a harmadik sánc folytatásaként sánc- és árokgyűrűk övezik a középen emelkedő 20-25 méter átmérőjű dombtetőt. A sáncárok mélysége az északi oldalon a 4 métert is eléri és a külső sáncművek 80 x 90 métert fognak közre.

A földvárat korábban őskorinak gondolták, azonban az eddig előkerült cseréptöredékek, illetve a vár formája és méretei alapján, vélhetően Árpád-kori eredetű.

A Leányvártól nyugatra kb. 150-200 méternyire, a Bikol patak völgyében nagyszámú Árpád-kori és késő középkori kerámiatöredék került elő. A Reviczky-féle kastélytól északnyugatra a földút partfalában a kutatók a terepbejárás során Árpád-kori kemence kitapasztott maradványait is megfigyelték. 1958-ban a kastély északkeleti sarkának közelében Fehér Géza egy kelet–nyugati és egy észak–déli irányítású melléklet nélküli csontvázat mentett meg. A területen a kutató 15-16. századi kerámiatöredékeket is talált.

1920-ban valószínűleg itt végezte ásatásait Balogh Albin is. A lelőhely a középkori Bikol faluval azonosítható. A falu Bykol, Bikly névalakban már az okleveles forrásokban is előfordult, ahol a legkorábbi említése 1267-ből származik. Ekkor  IV: Béla  király  Véch  unokája  Miklós  királyi főlovászmester számára, a királyi kikiáltók ispánjának adományozta a területet. 1280-ben a Zovád  nembeli Csák és Zoárd kezébe kerültek a földek, majd 1304-ban Marcel fia Mikó és annak fiai birtokolták azt, akik felosztják azokat a leleszi konvent számára. 1445-ben és 1452-ben Bercse birtokba iktatásánál János bikoli nemes is jelen volt. A falu pusztulása a hódoltság időszakára tehető, 1564-ben Bykor, 1570-ben Bikol alakban még szerepelt a forrásokban. Egykori temploma, amiről szintén megemlékeztek az egykori források, a mai kastély környezetében lehetett.

A vár területén csak terepbejárások történtek, ásatásra ez idáig még nem került sor. A közeli Bikol falu és a Leányvár esetleges kapcsolatát talán egy jövőben végzett ásatás tudja majd igazolni.

Felhasznált források:

Horváth  István  –  H.  Kelemen  Márta  –  Torma  István:  Magyarország  régészeti topográfiája. Esztergom és a Dorogi Járás. Budapest 1979, 313–314.

Horváth István – Torma István terepbejárása - 1968

Virágh Dénes felmérése - MRT 05. 1979 Süttő - Alsóbikol, Leányvár

GPS: É 47° 43.495 (47.724911)
K 18° 27.209 (18.453485)

Információk: Süttő településtől déli irányba kb. 3 kilométerre a Bikoli-patak keleti oldalán emelkedő 35–40 méter relatív magasságú dombnyúlványon, annak északi oldalán hármas sáncárokkal és sáncolattal elkülönített területen található a Leányvár.

A vár felkeresését lombmentes időszakban ajánljuk. Bikolpusztát Süttő irányából elérve, balra kell fordulnunk egy földútra. Itt célszerű egyből le is parkolni földút mellett.

Az út melletti jellegzetes öregfával szemben kezdjünk el befelé haladni a bozotós, itt még gyengén emelkedő domboldalon. Látható lesz, hogy egy mára nagyrész benőtt erdei út körvonalazódik előttünk. Ezen az "úton" a lehetőségekhez mérten, irányban haladva az Észak-Nyugati részen fogjuk elérni a külső sáncot. Javasoljuk a csatolt nyilakkal jelölt kép használatát a további megközelítéshez a vár központi részéig.

Várak.hu mobil applikáció