Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzandaMagyarországNógrád vármegyeNógrád történelmi vármegye - Péterhegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Mellékletek
  • Térkép

Szanda – Péterhegy


Nógrád megyében, a Cserhát-hegység középső részén lévő, egykori hármas csúcsú Szanda-hegy két, légvonalban egymástól 1,5 km-re emelkedő szélső csúcsán egy-egy középkori vár állt valaha. A K-i, kiemelkedő sziklaszirten épült erősség az oklevelekben a 14. század első harmadától előforduló Szanda-várral azonosítható, melynek messzire ellátszó, 6 m magas toronyromja a kirándulók ismert és kedvelt úticélja. A Szanda Ny-i oldalán, a Péterhegy 546 m magas, fennsíkszerű platóján épült várról viszont csak keveseknek van tudomása. 

Mikor a hegyből andezitet fejtő szandai kőbánya már veszélyesen közel került a Péterhegyen lévő vár területéhez, Gádor Judit régész vezetésével rövid feltárást végeztek a lelőhelyen. Az 1968-ban történt ásatás során a DK-i oldalon előkerült egy 8 x 4,5 m belméretű, 1,2 m falvastagságú négyszögletes épület (torony) maradványa. Ennek keskenyebb oldalaihoz középtájon kerítőfalak épültek, melyek nagyjából 30-32 m átmérőjű területet határoltak szabálytalan ötszög formában. Az ÉNy-DK irányú fal É-i harmadában egy 2,5-2 m széles, kifelé szűkülő kapunyílást találtak. A vár Ny-i lezárása nehezen meghatározható, csak falcsonkok, illetve egy szárazon rakott kőfal részlete mutatkozott. A falak által határolt területen egy patkóíves szentélyű rotunda állt, hossza 6 m. A templom hajóját később nyugat felé egy 5 x 5 m-es belméretű térrel bővítették. A két periódusban épült templomrész között tengely-eltérés mutatkozik. A templomban és körülötte sírok nem kerültek elő. A falakat mindenhol közvetlenül a sziklára alapozták. Felmenő falak csak a toronynál és a kerítőfal ÉK-i szögletében maradtak meg, másutt csupán alapfalak voltak megfigyelhetők. Az előkerült leletanyag zöme Árpád-kori kerámiatöredék volt, melyek között 12. századra keltezhető fazéktöredéket is találtak, valamint sarlótöredék és vaskések kerültek felszínre. A kisebb mennyiségű későbbi leletanyag: fehér anyagú, vörösfestéssel díszített korsó és fazéktöredékek, belül mázas töredékek, vörösre égett kehely alakú kályhaszem és egy nyílcsúcs a vár 14-15. századi használatát jelzik. 

A vár rövid leletmentő és félbeszakadt ásatásából megállapítható, hogy a K-i csúcson álló erődítménnyel egyidőben létezett a 12-14. század folyamán. 

Sajnos a feltárást követően a bányaművelés elérte a platót, és a vár területét lerobbantották, elfejtették. Napjainkban csupán a szakadékossá vájt bányafal és a hegyoldal lejtője szemlélhető meg.



Források: 


Gádor Judit: Szanda – Péterhegy. (126). Régészeti füzetek. 1969. (22). 90.

Gádor Judit: A két szandai vár. Castrum Bene 1989. Gyöngyös 1990. 196.


Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció
Ajánlott látnivalók
Rednek, Rednök
RednekRednek, Rednök
Alsófakospuszta, Fakos vitéz vára
HahótAlsófakospuszta, Fakos vitéz vára
Keresési előzmények
Szanda - Péterhegy