Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzécsényMagyarországNógrád megyeNógrád vármegye - Strázsapart

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Szécsény, Strázsapart

A Strázsa-dombnak is nevezett Strázsapart erőssége, Szécsény belvárosától 400 m-re északnyugatra az Ipoly feletti magas-part egy egy 175 m tszf. magasságú nyúlványán helyezkedik el. A mintegy 70 × 50 m-es kiterjedésű fákkal borított, de jól átlátható területet egy délnyugat – északkelet irányú, középen 9-10 m széles és 2,5 m mély árok választja el környezetétől.

A nyugati oldalon – a várdomb legmeredekebb szakaszán – valószínűleg eredetileg sem volt szükség árokra, északon és keleten egy jóval keskenyebb és sekélyebb mélyedés fut körbe. Ezen a részen a 2005. évi útjavítás során a várdomb oldalát elhordták, s az ide kiérő árokszakaszok metszetben megfigyelhetővé váltak.

Kerek platója 7-12 m-el emelkedik az árok talpa fölé. Megközelítése nagy valószínűség szerint a magaspart folytatásának irányából, dél felől történt, bár ezt ásatással még nem sikerült igazolni. A széles árok külső peremén fut a 19. századi zsidó temető kerítése.

A „Várdombot” az egykori zsidótemető környékén elsőként 1897-ben Pintér Sándor említi, s az ő leírása alapján került Strázsapart az 1905-ben kiadott országos műemlékjegyzékbe. Elsőként 1965-ben Patay Pál fogalmazta meg azt a véleményt, miszerint itt lehetett Szécsény legkorábbi erődítménye. Az 1980-as évek második felében a megye várait átfogóan értékelő Simon Zoltán Tárnoki Judittal járta be a vár területét, ahol habarcsmaradványokat figyeltek meg. A régészeti kutatás előkészítésére 1989 folyamán Nováki Gyula, Sándorfi György és Majcher Tamás jártak a helyszínen, Sándorfi György előzetes felmérést is készített az erősségről.

A szondázó feltárásokra Juan Cabello vezetésével 1991-ben és 1992-ben került sor. A kutatások idején Sándorfi György a feltárt falakkal kiegészítette a korábbi felmérését. Az ásatás teljes feldolgozása még nem történt meg, csak két rövidebb jelentés látott napvilágot.

Juan Cabello publikációit követően legutóbb Feld István foglalkozott a várral. Az ásatás során négy kutatóárkot és egy szelvényt nyitottak. Ennek eredményeképpen fő vonalaiban sikerült meghatározni az erődítés kiterjedését, de a vár pontos szerkezete még nem tisztázott. Jelenleg úgy tűnik, hogy a 17×19 m-es területet egy szabálytalan sokszögű fal övezte.

A strázsaparti erősség nem szerepel az ismert írott forrásokban. Keletkezésére és történetére csak következtetni tudunk. Szécsényre vonatkozó első ismert forrásunk 1229-ből származik.Béla ifj abb király ekkor Szák nembeli Botos fia Pósa ispánnak adományozta a településnek azon részét, amelyet apja elvett a Gertrúd királyné elleni merényletben részt vevő Kacsics nembeli Simon bántól és Mihálytól. Később Kacsics nembeli Farkas Szécsény környékét egy nagyobb uradalommá szervezte. Ennek egyik utolsó lépése volt az a Száknembeli Pósa fia Pósa ispánnal 1274-ben kötött megállapodás, amikor Farkas megszerezte Szécsény maradék – valószínűleg éppen
II. András által elvett – részét.

Nagy eséllyel feltételezhetjük, hogy a település teljes meg szerzése után épült fel Szécsény első vára. Az 1333. évi osztozkodó oklevél ugyan nem tér ki külön a strázsaparti erősségre, de biztosnak mondható, hogy a vár – ha még állt – Szécsényi Péteré és fiáé lett, ugyanis Tamás új helyen építkezett. Az erősség jelentősége Szécsény városának alapításával szűnt meg, s valószínű, hogy a 14. század első felében már el is kezdték bontani. A történeti következtetéseket a feltárás eredményei megerősítik. Az előkerült viszonylag egyszerű, mindennapi használatra utaló leletek mind a 13. század második felére – a 14. század első felére keltezhetők.

Forrás:
 
Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 4. kötet
A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 5.059 (48.084320)
K 19° 30.723 (19.512058)

Információk: A Strázsapart a kastélypark ÉNy-i végén kezdődő dombon, a zsidó temető mellett található. A területe az elmúlt időszakban a sűrű bokroktól kitisztításra került. Ezáltal jól áttekinthetővé vált a helyszín.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv