Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

http://varvadasz.bloglap.hu/cikkek/szekesfehervar-kara-murteza-es-hadzsi-musztafa-pasa-tornya-58555/ 

Székesfehérvár, Öreghegy I. (Kara Murteza pasa tornya)

Az Öreghegy a mai Székesfehérvár keleti részén, a történelmi belvárostól kb. 4,5 km-re keletre, a 70-es úttól (Budai út) északra terül el. Legmagasabb pontján egykor törökkorierődítés állt, amelynek helyén, – a Donát utca és Kápolna tér kereszteződésében – ma az újjáépített Szent Donát kápolna található.

Alakját Siklósi Gyula ásatása derítette fel. A kutatások szerint az Öreghegy legmagasabb pontján (tszf. magassága 187 m) elhelyezkedő építményt egy földerődítmény vette körül. Maga a torony Evlia Cselebi 1664. évi leírásával ellentétben nem kerek volt, alaprajza enyhén ovális, belső mérete 7,8×8,2 m, falainak vastagsága 1,20 m. Alapozását szabálytalan kövekből fehér színű habarcsba rakták. A torony területén végzett feltárás során több törökkori talpas tál töredéke került elő. A tornyot körülvevő földerődítmény árkai által határolt terület kb. 46×87 m lehetett, a viszonylag legépebben fennmaradt nyugati oldalán az árok mélysége 1,83 m körüli volt.

A szakirodalomban legkorábban 1932-ben Schoen Arnold utalt az építményre a Székesfehérvári Szemle egyik cikkében.

1966-ban a város műemlékeit bemutató kötetben azt valószínűsítették, hogy a torony Murteza budai pasa első, 1626–1630 közötti, hosszabb hivatali ideje alatt épülhetett. 1989-ben Siklósi Gyula említette Székesfehérvár török-kori erődítései között. A feltárások eredményeit 1991-ben tette közzé. Legutóbb, Székesfehérvár műemlékeit feldolgozó topográfia foglalta össze a törökkori őrtoronyra vonatkozó ismereteinket.

Az Öreghegyen és annak környékén a középkor óta szőlőművelés folyt, amelyről Evlia Cselebi is beszámolt, aki 1664-ben járt itt és részletesen leírta az erődítményt. A tornyot minden bizonnyal névadója, Kara Murteza pasa építtette, aki először 1626 –1630 között budai pasa, 1646 –1647 között pedig budai beglerbég volt, tehát a torony 1626 –1647 között épülhetett.

A torony a Rákóczi szabadságharc idején is még állt, írja Lauschmann Gyula: „1706. okt. 27-én reggel kilenc órakor Szekeres István kuruc kapitány a szőlőhegyen levő toronyig jutott Pákozdról…” Kara Murteza pasa tornyát 1733-ban bontottákel, köveiből 1733 –1734-ben egy teljesen új templomot építettek fel, a Szent Donát kápolnát. A kápolna a II. világháború végéig állt, 1945 tavaszán felrobbantották, köveit széthordták. Helyén az 1990-es évekig csak egy kőkereszt és egy harangláb állt.1993–1994-ben építették újjá.

Kevéssé tekinthető valószínűnek Evlia Cselebi azon megjegyzése, hogy a torony a szőlőművesek védelmére épült. Névadójáról más erősségek kapcsán is ismert, hogy budai pasaként jelentős várerődítési- és karbantartási program kezdeményezője és végrehajtója volt, így ez az erősség is e program eredményének tekinthető. A torony a Székesfehérvárt övező török védelmi gyűrű egyik pontjaként kitűnő stratégiai helyen létesült. Uralta a környéket, belőle nagy távolságra el lehetett látni. Kérdéses, hogy meddig töltött be védelmi szerepet, mivel nem ismerünk adatot kuruc kori felhasználására, csupán helymegjelölő szerepe tűnik ki a hivatkozott 18. sz. elejéről származó forrásból.

TEREI GYÖRGY – NOVÁKI GYULA – MRÁV ZSOLT– FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN

FEJÉR MEGYE VÁRAI az õskortól a kuruc korig