Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szekszárd, vár (Vitéz János építette vár)

A szekszárdi vár, illetve a bencés kolostor maradványai a jelenlegi város központjában, a Béla téren, a Megyeháza területén, környezetéből erősen kiemelkedő domb D-i szélén találhatók.

A Szent Üdvözítőnek szentelt szekszárdi apátságot I.Béla alapította 1061-ben, akit ide is temettek 1063-ban. A tatárjárás idején a monostor megrongálódott, de helyreállítása a 13. század végére befejeződött. A szekszárdi castellum első említése 1429-ből ismert. Feltételezések szerint Álmosdi Csirke Zsigmond apát az 1440-es években fallal és árokkal vette körül a monostort. A szekszárdi apátság várnagyát már 1444-ben említik.

1457-ben Tamás vránai perjel, Nagyvölgyi László és Nagy László megostromolták és elfoglalták az apátságot. Ennek a helyzetnek Mátyás király vetett véget, amikor 1464-ben ő nevezett ki annak élére apátot. Ennek nevét nem ismerjük. 1470-1472-ben Vitéz János volt a szekszárdi apát, aki egyben az esztergomi érseki széket is betöltötte. Ő Szekszárdon és Leskón a régi várakat megerősítette és újakat emeltetett. Ezeket azonban a Mátyás király ellen szőtt összeesküvése után, az 1471.december 19.-i egyezség szerint le kellett bontani.

1526-ban a mohácsi csata után, majd 1529 és 1532-ben a török dúlja végig a várost. 1541 után szállták meg véglegesen, várát kijavítják, megerősítik. 1552 júliusában Szekszárdon már szandzsákbég székelt. Székhelye az apátsági várban volt. A város kedvelt célpontja volt a szigetvári vitézeknek. 1686. szeptember 22-én a keresztény seregek visszafoglalták Szekszárdot.

A török hódoltság után az apátságot Mérey Mihály apát tette ismét keresztény templommá, ebben a funkciójában működött 1794-ig, amikor a nagy tűzvész elpusztította. Romjainak föld feletti részét 1802-ben elhordták az új templom építéséhez. Az apátság uradalmi épületeit a vármegye vette meg és átépítette megyeházának.

1967-72 között a templom alapjait feltárták és a ma is látható romkertet alakították ki.

Tolnai Gergely szerint Mátyás király rendelete értelmében, akkor elpusztult a vár. Tehát nem a középkori várat foglalta el a térség megszállásának idején a törökök, hanem újat építettek. 1542-ben meg már lehetett itt egy török erősség. 1560-ban és 1598-ban is felgyújtották a magyarok a palánkot, azonban a törökök minden alkalommal újjáépítettek. Az erősség véglegesen csak a 17.század második felében pusztult el.

A szócikket összeállította: Orosz Dániel ( Köszönjük munkáját és az átadott képeket!)

Dr. Vizi Márta PhD - Szekszárdi Vasárnap: Vár állott a Béla király téren - 2013 04.07.

A  megyeháza 2010. évi rekonstrukciója során a Bartos György által végzett falkutatások során újabb részletek kerültek elõ. A  2011.  évi,  szintén  a  vármegyeháza rekonstrukciójához kapcsolódó régészeti kutatások aztán további eredményeket hoztak. A vármegyeháza Béla király téri homlokzata elõtt került elõ a várfal újabb szakasza. Ez valóban teljesen új lelet volt, hiszen a téren addig nem bukkantak várfal maradványaira.

A 2012 õszén meginduló Béla király téri rekonstrukciós munkák során aztán még több falmaradványt sikerült feltárni, felmérni. A munkálatok miatt több száz méternyi árkot ástak, melyek az ásatási megfigyelésekhez nem igazán ideálisak, mégis ezzel az árokhálózattal rengeteg új információtsikerült nyerni a város történetérõl.

2011 õszén a vármegyeháza északi szárnya elõtt találták meg a szekszárdi vár egy észak-déli irányú szakaszát, és a vár észak-nyugati sarkát képezõ támpillért is. Ez  lehetett a korábbi vár nyugati fala. A mai bírósági épület elõtti úttest alatt a várfal  északi  oldalán pedig egy sáncárok nyoma került elõ.

A szökõkút észak-déli irányú árka, a tõle nyugatralévõ vízvezeték árkok, az igazságügyi palota elõtti parkoló  mentén  ásott árkok újabb meglepetéssel szolgáltak. Ezekben fehér mészkõbõl készült falak alapozását fedezték fel. Ezen a részen elõkerült egy újabb várfal, amely a mai Garay utca torkolata felé fut. A megyeházát övezõ téglafal elõtt is megtalálták a várfal egy újabb szakaszát. Az itteni fák ültetésekor a fal egy darabját már Wosinsky Mór is megfigyelte 1897-ben.

A téren nyitott újabb árkokban tett megfigyelések a faltól nyugatra lévõ sáncárkok meglétét is bizonyítják. Az újabb falmaradványok azt mutatják számunkra, hogy a korábban említett várbõvítés megvalósult. Ezt a bõvítést köthetjük a forrásokban említett Vitéz János-féle  munkákhoz.

Ezzel a vár második periódusát sikerült bizonyítani. A megfigyeléseket fotón, rajzban dokkumentálták. A Meridián  Kft. munkatársai Zentai  Zoltán  vezetésével  geodéziai felmérést készítettek a maradványokról. Jelenleg folyik ezek részletes feldolgozása. A munkálatok befejeztével a vármegyeháza elõtt a várfal egy kisebb szakasza bemutatásra kerül, így megtekinthetővé válik a belsõvár egy falszakasza.

Források:

Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai. Varia Archaeologia Hungarica. XXII. Budapest, 2007. 371–374

Tolnai Gergely – Palánkvárak Magyarországon - 2011

Dr. Vizi Márta PhD - Szekszárdi Vasárnap: Vár állott a Béla király téren - 2013 04.07.