Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Szekszárd, Magyarország, Tolna vármegye, Tolna történelmi vármegye - Vár - Vitéz János vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Szekszárd, vár (Vitéz János építette vár)
A szekszárdi vár, illetve a bencés kolostor maradványai a jelenlegi város központjában, a Béla téren, a Megyeháza területén, környezetéből erősen kiemelkedő domb D-i szélén találhatók.
A Szent Üdvözítőnek szentelt szekszárdi apátságot I.Béla alapította 1061-ben, akit ide is temettek 1063-ban. A tatárjárás idején a monostor megrongálódott, de helyreállítása a 13. század végére befejeződött. A szekszárdi castellum első említése 1429-ből ismert. Feltételezések szerint Álmosdi Csirke Zsigmond apát az 1440-es években fallal és árokkal vette körül a monostort. A szekszárdi apátság várnagyát már 1444-ben említik.
1457-ben Tamás vránai perjel, Nagyvölgyi László és Nagy László megostromolták és elfoglalták az apátságot. Ennek a helyzetnek Mátyás király vetett véget, amikor 1464-ben ő nevezett ki annak élére apátot. Ennek nevét nem ismerjük. 1470-1472-ben Vitéz János volt a szekszárdi apát, aki egyben az esztergomi érseki széket is betöltötte. Ő Szekszárdon és Leskón a régi várakat megerősítette és újakat emeltetett. Ezeket azonban a Mátyás király ellen szőtt összeesküvése után, az 1471.december 19.-i egyezség szerint le kellett bontani.
1526-ban a mohácsi csata után, majd 1529 és 1532-ben a török dúlja végig a várost. 1541 után szállták meg véglegesen, várát kijavítják, megerősítik. 1552 júliusában Szekszárdon már szandzsákbég székelt. Székhelye az apátsági várban volt. A város kedvelt célpontja volt a szigetvári vitézeknek. 1686. szeptember 22-én a keresztény seregek visszafoglalták Szekszárdot.
A török hódoltság után az apátságot Mérey Mihály apát tette ismét keresztény templommá, ebben a funkciójában működött 1794-ig, amikor a nagy tűzvész elpusztította. Romjainak föld feletti részét 1802-ben elhordták az új templom építéséhez. Az apátság uradalmi épületeit a vármegye vette meg és átépítette megyeházának.
1967-72 között a templom alapjait feltárták és a ma is látható romkertet alakították ki.
Tolnai Gergely szerint Mátyás király rendelete értelmében, akkor elpusztult a vár. Tehát nem a középkori várat foglalta el a térség megszállásának idején a törökök, hanem újat építettek. 1542-ben meg már lehetett itt egy török erősség. 1560-ban és 1598-ban is felgyújtották a magyarok a palánkot, azonban a törökök minden alkalommal újjáépítettek. Az erősség véglegesen csak a 17.század második felében pusztult el.
A szócikket összeállította: Orosz Dániel ( Köszönjük munkáját és az átadott képeket!)
Dr. Vizi Márta PhD - Szekszárdi Vasárnap: Vár állott a Béla király téren - 2013 04.07.
A megyeháza 2010. évi rekonstrukciója során a Bartos György által végzett falkutatások során újabb részletek kerültek elõ. A 2011. évi, szintén a vármegyeháza rekonstrukciójához kapcsolódó régészeti kutatások aztán további eredményeket hoztak. A vármegyeháza Béla király téri homlokzata elõtt került elõ a várfal újabb szakasza. Ez valóban teljesen új lelet volt, hiszen a téren addig nem bukkantak várfal maradványaira.
A 2012 õszén meginduló Béla király téri rekonstrukciós munkák során aztán még több falmaradványt sikerült feltárni, felmérni. A munkálatok miatt több száz méternyi árkot ástak, melyek az ásatási megfigyelésekhez nem igazán ideálisak, mégis ezzel az árokhálózattal rengeteg új információtsikerült nyerni a város történetérõl.
2011 õszén a vármegyeháza északi szárnya elõtt találták meg a szekszárdi vár egy észak-déli irányú szakaszát, és a vár észak-nyugati sarkát képezõ támpillért is. Ez lehetett a korábbi vár nyugati fala. A mai bírósági épület elõtti úttest alatt a várfal északi oldalán pedig egy sáncárok nyoma került elõ.
A szökõkút észak-déli irányú árka, a tõle nyugatralévõ vízvezeték árkok, az igazságügyi palota elõtti parkoló mentén ásott árkok újabb meglepetéssel szolgáltak. Ezekben fehér mészkõbõl készült falak alapozását fedezték fel. Ezen a részen elõkerült egy újabb várfal, amely a mai Garay utca torkolata felé fut. A megyeházát övezõ téglafal elõtt is megtalálták a várfal egy újabb szakaszát. Az itteni fák ültetésekor a fal egy darabját már Wosinsky Mór is megfigyelte 1897-ben.
A téren nyitott újabb árkokban tett megfigyelések a faltól nyugatra lévõ sáncárkok meglétét is bizonyítják. Az újabb falmaradványok azt mutatják számunkra, hogy a korábban említett várbõvítés megvalósult. Ezt a bõvítést köthetjük a forrásokban említett Vitéz János-féle munkákhoz.
Ezzel a vár második periódusát sikerült bizonyítani. A megfigyeléseket fotón, rajzban dokkumentálták. A Meridián Kft. munkatársai Zentai Zoltán vezetésével geodéziai felmérést készítettek a maradványokról. Jelenleg folyik ezek részletes feldolgozása. A munkálatok befejeztével a vármegyeháza elõtt a várfal egy kisebb szakasza bemutatásra kerül, így megtekinthetővé válik a belsõvár egy falszakasza.
Források:
Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai. Varia Archaeologia Hungarica. XXII. Budapest, 2007. 371–374
Tolnai Gergely – Palánkvárak Magyarországon - 2011
Dr. Vizi Márta PhD - Szekszárdi Vasárnap: Vár állott a Béla király téren - 2013 04.07.
GPS: | É 46° 20.977 (46.349613) |
K 18° 41.970 (18.699501) |
Információk: A szekszárdi vár, illetve a bencés kolostor maradványai a jelenlegi város központjában, a Béla téren, a Megyeháza területén és környezetében találhatók.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.