Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Dömös, Magyarország, Komárom-Esztergom vármegye, Esztergom történelmi vármegye - Árpádvár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Dömös - Árpád vár (Pád-vár)
Dömös a legősibb időktől kezdve ideális helyet nyújtott az emberi megtelepedésre. A legkorábbi nyoma az emberi jelenlétnek már az őskorból ismert. 1960-as években a község északkeleti szélén egy rénszarvas vadászattal foglalkozó ősemberi közösség telepének maradványait tárták fel a régészek.
A késő bronzkor jelentős emléke, egy nagykiterjedésű sáncvár található a Rám-szakadék, Lukács-árok és Árpád-vár közötti területen. A meredek oldalú, helyenként szakadékokkal határolt terület, lényegében az Árpádvár hegyének erdővel borított belső területének északi, északkeleti lejtője ad helyet a késő-bronzkori magaslati telepnek. A földsáncok nyomai napjainkban is jól láthatóak, legmagasabban fekvő déli és keleti vonalai elérik a hegy csúcsán található középkori várat is.
Árpád-vár: Az MRT vonatkozó cikkéből : A 483 m magas, kúp alakú hegy tetején kis méretű, Árpád-kori vár maradványai találhatók. Az ovális alakú, tengelyével ÉK-DNy-i irányban álló hegytető peremét sáncformára lepusztult fal maradványa övezi. A sáncon kívül eltömődött árok nyomai figyelhetők meg, belül az ÉK-i harmadnál kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított, 3 - 4 m magas sziklatömb látható, melynek tetején élszedett kőfaragvány, habarcsos kövek és tetőfedő cserepek egykori torony helyét jelzik. A szikla D-i oldalán természetesnek látszó sziklarepedés látható. A vár belső területén domborulatok, mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban.
A vár területén faragott köveket, tetőcserepeket és XII-XIII. sz.-i cserepeket gyűjtöttünk. A hegy oldalában jól felismerhető a várba vezető út nyomvonala, mely a hegy D-i lábától csigavonalban halad Ny-felé, majd a K-i oldalon a sánc közelében a rárakódott törmelék alatt elvész (Horváth, 1964., 1967.)
A vár területéről a múlt (XIX.) században nagyszámú faragott követ hordtak el. 1961-ben XII-XV. sz.-i cserepek, XIII-XIV. sz.-i rombuszmetszetű vas nyílcsúcs, XIV. sz.-i sarkantyú, 1963-ban középkori tetőcserép-töredékek, XIII-XV. sz.-i cserepek és vasszeg kerültek be az esztergomi múzeumba.
A felszíni leletek szerint a XII-XV. században lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás hozhat. A várról okleveles adatot nem ismerünk. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád-várának nevezi - azzal a királyi kastéllyal azonosítja, amelyben 1063-ban I. Bélára ráomlott a trón. Hasonló nézetet vall Zolnay László is, aki szintén királyi nyaralóként említi. Első írott nyomára Bél Mátyás, Vályi András és Fényes Elek munkáiban bukkanunk, akik még "Árpás-hegy"-nek nevezik, s a rajta látható falromokról is megemlékeznek. 1864-1867-ben tűnik fel a Pád-vár, ill. Árpád-hegy - Árpád-vára elnevezés.
Az Árpád-vár déli lábánál, az erdővel borított területen, kevés XII-XIII. századi edénytöredéket gyűjtöttek 1964-ben. 1967-ben útépítés alkalmával ismét Árpád-kori cserépanyagok kerültek elő, melyek kisebb váraljai településre utalnak.
A helyszín jelenlegi állapota: 2018 januárjában történt terepbejárás alkalmával a lombmentes időszak, jó lehetőséget biztosított a vár áttekintésére. Bár az erős szél a légi fotózást meghiúsította, de a készített panoráma képekkel sikerült érzékeltetni a helyszín jelenlegi állapotát. A vár északkeleti harmadában található 3-4 méter magas sziklatömb tetején néhol érzékelhető az egykori torony helyét jelző falazat vonala. A vár déli oldalán futó alsó sánc szintén jól látható. A vár hosszanti mérete megközelítően 100 méter, legnagyobb szélessége pedig kb. 40-45 méter. Ez a méret kérdőjelezni látszik a "kisméretű Árpád-kori vár" meghatározást. Emellett a hegytető peremét sáncformára lepusztult, azonban még most is jól kivehető fal maradványa övezi.
A helyszín régészeti feltárása vélhetően rengeteg kérdésre adhatna választ, azonban erre eddig még nem került sor. Pedig ezt a munkát jelentősen megkönnyítené, hogy a Pilismarótról érkező erdészeti műútról, a vár 100 méterre megközelíthető.
Jelenleg a várba jelzett turistaút nem vezet. Ez elég meglepő a környék nagyszámú túraútvonala és látványossága mellett. A műútról egy jelzetlen földúton, majd egy meredek ösvényen juthatunk fel a várba.
Remélhetőleg a közeljövőben lesz szándék és forrás a vár feltárására. Addig is azonban fontos lenne, hogy a vár bekerüljön a környék jelzett turisztikai útvonalhálózatába.
Források:
Magyarország Régészeti Topográfiája 5. kötet - Komárom megye, Esztergom és Dorog járás
Magyar Várarchívum Alapítvány, 2018
GPS: | É 47° 44.332 (47.738873) |
K 18° 53.242 (18.887369) |
Információk: Dömös településről induló túristajelzések közül, mind a Rám-szakadék (zöld), mind a Lukács-árok (sárga) irányában haladva elérhetjük a várhegyet. Fontos változás, hogy a Malom-patak völgyébe futó út a forgalom elől le van zárva, ezért Dömös település kialakított fizetős (1000Ft.-/nap és csak érmés, 2018 januári adat) parkolóinál, vagy a kikötő környékén lehet parkolni. Így a vár 3,5-4 km túrázással érhető el.
Dobogókő felöl ereszkedve szintén jól megközelíthető a vár. Pilismarót irányából a zöld túristaúton, vagy aszfaltozott erdei úton kb 4,5 km sétával egészen a várhegy alá juthatunk. Nehezebb időjárási viszonyok mellett, illetve a kevésbé megterhelő túrát kedvelők számára ez utóbbi az ajánlott.
A Lukács árkot választók számára fontos infó, hogy a Rám-szakadék lefelé nem választható útvonal! Minden útirányból az erdei aszfaltútról lesz a leágazás, melyen elindulva enyhén megkerüljük a várhegyet, majd egy ösvényt követve egy rövid, meredek kaptató után érünk fel a várba.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.