Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Homoródalmás - MereştiRomániaErdély és PartiumUdvarhely történelmi vármegye - Almási barlangvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Baróttól É-ra, Homoródalmás (Mereşti) és Vargyas (V�rghiş) települések között, a Persány-Rika hegység É-i végződésénél húzódik a 4 km hosszúságú, festői szépségű Vargyas-szoros. Ezen mészkő-sziklaszoros a Székelyföld egyik jelentős karsztvidéke barlangokkal, őslénytani és régészeti lelőhelyekkel, gazdag és változatos élővilággal. A szurdokvölgyben a múlt század első felében megindult barlangkutatás napjainkra 125 barlangot tart nyilván 7410 m összhosszúságban. Közülük néhány barlang bejáratát a középkorban kőfallal zárták el, és a környék lakossága e védbarlangok oltalmába menekült az ellenség közeledtekor.

A szoros legnevezetesebb, fallal erősített barlangja az Orbán Balázs barlang (korábbi nevén: Kőlik, Nagybarlang, Almási barlang), melyet az elmúlt évszázadok folyamán számos híresség – Jókai Mór, Wesselényi Miklós, John Paget stb. – látogatott meg. Felkereséséhez Vargyas felől rossz minőségű autóúton 14 km-t teszünk meg É-i irányban, majd a szurdok kezdetétől 1 km-es gyaloglás után, kiépített vaslépcsőn érkezünk bejáratához. Vargyas község és a barlang között a piros háromszög jelzést is felfestették.

A Székelyföld nagy tudósáról, Orbán Balázsról elnevezett barlang a felső paleolitikumtól kezdve a középkor végéig a környéken élők menedékhelyéül szolgált. A régészek által talált leletek segítségével nyolcezer esztendőre visszamenőleg lehetett itt kimutatni az ember jelenlétét. A középkort és a későbbi időket az itt előkerült zöld kerámia és Zsigmond lengyel király 1600-as évekből származó dénárjai képviselik.

A barlangról szóló legrégibb okmány 1637-ből származik. Egy ekkor megtartott perben az udvarhelyi derékszék a barlangot mint védhelyet az almásiaknak ítélte, kötelezte a vargyasiakat a völgyet védő kőfalak visszaépítésére, meghagyva nekik azt a jogot, hogy a barlangot vész idején, mint menedékhelyet használhassák. Kemény József gyűjteményében egy olyan írásos említést is találhatunk, miszerint Tige tábornok 1704. február havában feldúlta Udvarhelyszéket, öldökölt és égetett. Ekkor a szék birtokosai ebbe a barlangba menekültek, melynek őrzését galambfalvi Sándor Pál, kénosi Sándor Pál és désfalvi Sándor Ferenc látta el 10 fegyveressel.

A barlang első részletes leírását Orbán Balázs adta 1868-ban. Jelentős kutatásokat végzett itt még többek között Fekete István (1836), Podek Ferenc (1908), Strömpl Gábor (1913), Mottl Mária (1943), Kessler Hubert (1943), valamint Lucian Roşu, Traian Ordigan, Zrinyi Endre, Kisgyörgy Zoltán és Dénes István.

A 14-es kataszteri számot viselő Orbán Balázs barlang a Nagy-Mál-tető mészkőtömbjében fekszik. Tizennyolc m magasságban helyezkedik el a Vargyas-patak szintje fölött, járatainak összhossza 1527 m, szintkülönbsége 49,9 m.

A barlang 12 m hosszú és 6 m magas bejáratát egykor védőfal zárta le a támadók elől. Orbán Balázs 1868-as leírása szerint „a barlang száját átölelő lőréses falon csak keskeny kapu vezet át, melynek minden irányba szolgáló lőrésein át lenyilazhatták és lelövöldözhették az ostromot megkísérteni eléggé merész ellenséget. A még most is ölnél magasabb védfalakba vágott szűk ajtó, oly terjedelmű előterembe vezet, hol könnyen elférhetne ezer ember, egy roppant egyházhoz hasonlító üregbe, melynek szikla kupoláját a természet alkotá”. E védőfal a 20. században a tudatlanság és a barbárság áldozata lett. Orbán Balázs korában még szinte teljes magasságában állt, az 1920-as években 1-1,7 m magas volt, az 1970-es években 0,50-0,70 m-re emelkedett ki a talajból. Falait azóta lebontották, köveit ledobálták, napjainkra szinte teljesen elpusztult, csak nyomvonala ismerhető fel.

A barlangtól nem messze a szorost elzáró, az 1637-es okmányból is ismert külső védőfal emelkedetett egykor. Orbán B. erről így ír: „A Széchenyi-szirten alól a szoros kiszélesül, …alább gúla alakú sziklatömeg zárja el újból a völgyet, mely emelkedett hegyhát által függ össze a Mál szirtjeivel. E hegyhát, – az egyedüli hely, hol az almási barlang alulról megközelíthető, – keményen meg volt erődítve, erős védfal zárván el azt egész szélességében, mely forró mésszel rakott falnak alapja még most is több láb magasságban megvan”. E védőfallal, annak maradványaival napjainkban nem foglalkoztak, pedig figyelmes kereséssel valószínűleg rá lehetne bukkanni nyomaira.

Érdemes még megemlíteni, hogy a szurdok két másik barlangjának nyílásánál is láthatók védőfal csekély maradványai. Az egyik a Medvék barlangja, a másik pedig a Vargyas vízszintje felett 35 m magasan elhelyezkedő Tatárlik, mely utóbbinak neve a tatárok elől itt meghúzódott emberek emlékét őrzi.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 234-235.


GPS: É 46° 13.136 (46.218937)
K 25° 32.684 (25.544737)

Baróttól É-ra, Homoródalmás (Mereşti) és Vargyas (Vârghiş) települések között, a Persány-Rika hegység É-i végződésénél húzódik a 4 km hosszúságú, festői szépségű Vargyas-szoros. Az Orbán Balázs barlangot a szoros közepe táján találjuk, a folyásirány szerinti bal oldalon.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció