Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gömörrákos - RákošSzlovákiaFelvidékGömör-Kishont történelmi vármegye - Kövi, Rákos

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Jolsva városkától délnyugatra, 8 km-re fekszik Gömörrákos ((Rákoš) település. A község felett emelkedő, 570 m magas Kastély v. Zámok hegyen (ma Ostrá skala) található Kövi várának romja.

A falu északi részén álló, XIV. századi templom mellett É felé haladó földút az erdőbe vezet. Kb. 600 méter megtétele után, jobbkéz felől a fák között átszűrődik a várhegy körvonala. A földútról ekkor jobbra letérve felkapaszkodhatunk a romokhoz.

Az itteni uradalom 1243 óta az Ákos nemzetség birtoka volt. A várat az 1273-1318 közti években építették Ákos nb. Tar (Szár) Detre és fiai, hogy innen tartsák ellenőrzésük alatt a Balog-patak völgyéből a Jolsva felé vezető utat. A vár alatti helység csak a vár megépülése után, a XIII. sz. vége felé alakult ki, kezdetben Tar Detréről Tarfalvának nevezték. A vár Detre unokái közül 1320-ban Csetneki Jánosnak és Péternek jutott. Magtalan haláluk után 1367-től unokaöccseik, a Pelsőci Bebekek és Csetneki családok közösen birtokolták, ekkor romokban állt. Az 1400-as évek elején azonban kijavították, megerősítették. Ebben az időben Tarfalvát a rajta átfolyó patak után kezdték Rákosnak hívni, néhány évtized múlva pedig a falu feletti várat Kövi helyett szintén Rákosnak nevezik. A XIV. század elején a Csetneki és a Bebek család még közösen birtokolja, Csetneki Mihály 1404 előtt bekövetkezett halálával azonban a Bebekek az egész várat megszerezték. 1437-ben is a Bebek család bírta, ami ellen a Csetnekiek panaszt emeltek.

1465-ben ugyancsak a Csetnekiek tiltakoztak a vár birtokára nézve a Bebekek és a Szapolyaiak között kötött kölcsönös örökösödési szerződés ellen. Helyi háborúság vette kezdetét, melynek során 1470-ben Krasznahorka és Kövi várából indultak a Bebekek és a Szapolyaiak emberei a Csetnekiek elleni támadásra, és ide tértek vissza a zsákmánnyal. Az erősség pusztulásának ideje bizonytalan. Egyes vélemények szerint a 15.-16. század fordulója körül hagyták sorsára, azóta rom.

A várat csak É felől védi árok, a többi oldalon a sziklás, meredek hegyoldal ezt szükségtelenné tette. Az egykori bejárat a DNY-i oldalon nyílik, mellette a négyzet alakú kaputorony romja áll. A külső várat kerítő fal egyes szakaszai 1-2 m magasak. A vár sziklákkal tarkított belterületének D-i részén ciszterna maradványa található, É-i végén palota, melynek boltíves bejárata és alapfalai ma is láthatók.

Forrás:

Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 158.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. I. 1890. 126.

Michal Slivka – Adrián Vallašek: Hrady a hrádky na východnom Slovensku. Košice, 1991. 186-187.

Ila Bálint: Gömör megye. II. Bp. 1944. 540-541. és III. Bp. 1946. 250-251.

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457. I. Bp. 1996. 352.

/Karczag Ákos/ 

GPS: É 48° 36.654 (48.610901)
K 20° 9.026 (20.150427)

INFORMÁCIÓK: Jolsva városkától délnyugatra, 8 km-re fekszik Gömörrákos ((Rákoš) település. A község felett emelkedő, 570 m magas Kastély v. Zámok hegyen (ma Ostrá skala) található Kövi várának romja.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció