Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KunbaracsMagyarországBács-Kiskun vármegyePest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Baracsi templomrom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Baracsi templomrom  (monostor) - Kunbaracs

Kunbaracstól északnyugatra mintegy 2 km-re, a Templom pusztán helyezkedett el a középkori Baracs. A környezetéből jelentősen, mintegy 10-12 méterrel kiemelkedő, nagy alapterületű természetes homokdomb áll a település középpontjában, ennek déli platóján van az Árpád-kori templom, későbbi monostor romja.

A települést északról és nyugatról nagyobb kiterjedésű, vizenyős terület határolja, mely a település kiterjedését is meghatározza. Kiterjedése 900×750 méter, a kivételes nem nyújtott szerkezetű települések közé tartozik. A kerámiaanyaga szerint a 13. és a 16. század között volt lakott.

A középkori Baracs templomának helyét a baracsiak jól ismerik, 2005 augusztusában emlékhelyet is létesítettek felette. A Beliczai család a tulajdonában lévő területen minden év augusztus 20-át követő vasárnap szentmisével egybekötött megemlékezést és baráti találkozót tart. Az árpád kori templomrom napjainkban zarándokhely lett.

Az első világháborút követően Szabó Kálmán ásott Kunbaracson 1929-1932 között. Leírása szerint a templom egyhajós volt, építési anyaga terméskő. A terméskövet kevés faragással tették alkalmassá az építkezésre. Magán a falon oltották meg a meszet. A megmaradt falakból látjuk, hogy erősen és jól építkeztek. Ritkaság számba megy az olyan templom, mint a baracspusztai, amelynek hossza 17,75 méter volt.

Az alaprajzát tekintve román kori, ezt igazolja a félkörös apszisa  (szentélye) és megmaradt lábazati köve. Az építkezés a XIII. század első felében történhetett. A szentély északi oldalához a gótika idején négyzetes kápolnát építettek. A kápolnával egy időben építették a félkörös szentélyhez a kiugró két támpillért is.

Ekkor készülhetett a templomot övező kör alakú fal, amely a templomot és az ezen a falon belül lévő rendházat védhetővé tette Itt keresett védelmet a falu népe ellenséges támadás alkalmával. A templomot körülvevő falhoz alföldi terméskövet használtak.

A templom nagyméretű faragott réti-mészkő kváderekből épült, Szabó Kálmán festésre utaló (zöld, piros, sárga és fekete színű falfestés) nyomokat is talált. A templomot félköríves apszisa és egy lábazati köve alapján 13. század első feléből származónak tartja. Szabó Kálmán kevés adatát van lehetőségünk pótolni Papp László tanulmányával. Fontos, hogy az évtizedes szisztematikus, Kecskemét és környéke középkori megismerését célzó régészeti munkát éppen Baracspusztán kezdték. A templomot, mely 24 méter hosszú volt, a jelentékenyebb nagyságúak közé sorolta.

A domb északi oldalán, a templom kerítőfala mentén homoklepel alatt, egy nagyobb, több helyiségből álló pincével ellátott épületet is feltártak. Ez 32 méter hosszú, körben kőből rakott vízgyűjtő-csatornával ellátott épület volt. Ezek az épületek kiváló állapotban lévő cserépkályhákkal voltak felszerelve. 1929–1930. évi feltárásait szisztematikus régészeti–néprajzi együttműködésben, a magyar házfejlődés megfigyelésének céljából folytattak. Ennek során 33 középkori ház helyét tárták fel, megfigyelték a településszerkezetet és egyéb fontos, következtetéseket vontak le. A vándorló homoklepel néhol megőrizte az összeomlott házakat és kemencéket is. 1937-ben a temető ásatása során jelentős 14. századi anyag került be a múzeumba, köztük egy különleges pártaöv díszítései. A színvonalas feltárást felmérések is kísérték. Ezek ismeretében különösen fájó, hogy minden dokumentáció és leletanyag elpusztult a II. Világháborúban.

Baracs település története:

Baracs  története  a jelenlegi ismeretek  szerint  a  XIII.  században  kezdődik. A tatárjárás után itt, a teljesen elhagyott homokbuckás vidéken telepedtek meg a IV. Béla király által Bulgárországból visszahívott kunok, és egyes történetírók szerint éppen egy gazdag, előkelő kun nemzetségfőről, Baracs (Boroch) vitézről kapta  a  nevét  a  település. Egy  másik  legenda  szerint  viszont  egy kun nemzetségfő három lánya, Adacs, Baracs és Peszér nevét őrzi a mai Kunadacs,Kunbaracs és Kunpeszér.

A kora Árpád-kori település kezdetben Fejér később Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartozott. Kunbaracs története sok más alföldi településhez hasonlóan jó példa arra, hogy mit is tapasztaltak meg az emberek a "magyar nép zivataros századaiból".

A XIII. század közepén, már templom állt Baracson, melynek romjait a XIX. század közepéig még láthatták az itt élők. Nagy Lajos király korában gótikus kastély emelkedett a környék legmagasabb dombján, maradványait 20. századi ásatások hozták felszínre. 1440-ben egy oklevélen Barócz néven szerepel a település. A kastély a jómódú köznemes Barach család tulajdona volt. Baracs  első  pusztulása  a  mohácsi  vész  után  következett  be,  mikor  Budáról  a Duna-Tisza  közén  dúlva, rabolva  végigvonuló  török  hordák  martaléka  lett.A lakosságot halomra gyilkolták, elpusztult a templom, a kastély.

A romokon a XVI. század második felében mégis új élet kezdődött. A rabló törökök elől elbujdosott, megmenekült  lakosság  visszatért. 1546-ban  26  családfőt  írtak  össze  Baracson,  a felnőttek  száma  37  fő  volt.  Amikor  azonban  a  törököt  1686-ban  végleg  kiűzték Magyarországról, Baracsot másodszor is elpusztította a kivonuló török sereg. Közvetlenül  a  hódoltság  után  Baracs  pusztaságként  szerepel  az ország leírásokban. Elpusztult  helyként  került  1690-ben  a  Ráday  és  a  Darvas  családok birtokába. A  puszták  nagy  része  a  XVIII.  század  elején  gazdát  cserélt,  de  Baracs helyzete annyiban egyedülálló volt, hogy egészen a XVIII. század végéig a Rádayak kezén maradt. A Ráday  birtokon  a  XIX.  században  később  több  család  osztozott.

Baracs jelentésének két magyarázata van. Az egyik szerint szláv eredetű, személynévből keletkezett. A másik, „kevésbé valószínű” elmélet szerint török gyökerű, a bar – „megy, jár” szóból képződött. Bár nem tudunk e nyelvészeti okfejtéssel érdemben vitázni, mindenképpen figyelemre méltó, hogy mind a Fejér megyei Baracs, mind Kunbaracs kétségtelenül kun szállásterületek részei. Ilyenformán, elfogadható lenne a kun-török névadás lehetősége is.

Források:

Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei Bp. 1938.

Rosta Szabolcs: A kiskunsági Homokhátság 13-16. századi településtörténete

GPS: É 47° 0.075 (47.001244)
K 19° 22.461 (19.374346)

Információk: Kunbaracs központjából Ladánybene felé tartva, az út éles jobb fordulatánál kell egyenesen letérnünk a tovább haladó földútra, melyet tábla is jelez. Több jelzést követően kb. 1,5 kilométert megtéve érkezünk a templomdomb mellé. A romkert fiatal fenyvessel körbezárt területen található.

Száraz időben az utak homoktenger érzetét adják, viszont nedves időszakban is sármentesen jól megközelíthető a helyszín, akár autóval is.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció