Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Zsilyvajdejvulkán - Wulkan - Vulcan, Románia, Erdély és Partium, Hunyad történelmi vármegye - Sáncok
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
A Román-Zsil folyóba Zsilyvajdejvulkán településnél torkollik be északról a Krivádia-patak. Az innen keletre húzódó Livezény–Bumbesdi-szoroson (másik nevén Szurduk-szoros) halad keresztül a dél felé irányuló forgalom, ezt az útvonalat azonban csak a 19. század utolsó évtizedében tették járhatóvá a közút megépítésével. Mindaddig a déli irányba vezető főút Hátszeg felől, a Krivádia-patak völgyében haladva, a Román-Zsilen keresztül a Vulkán-hágó irányába vezetett. Ez a fontos útvonal jelentős szerepet játszott a harmadik osztrák–török háború (1787–91) során.
A harmadik osztrák–török háború kitörése után, 1788 márciusában a hágón áttörve az osztrák csapatok egészen Zsilvásárhelyig hatoltak előre. Valószínűleg az előretörés során építették fel osztrák egységek azt az erődöt, amely a Román-Zsil folyótól jóval délebbre, már Olténiában, azaz havasalföldi területen zárta le a Vulkán-hágón átvezető utat. Terepbejárásunk során, 2010 nyarán azonosítottuk ennek a Vulkán-hágón emelt erődnek a helyét. Maradványai a felszínen már nem látszanak, területén az első világháború idején ütegállásokat építettek.
1788 augusztusában Ibrahim pasa vezetésével egy kb. 8000 főnyi sereg támadta meg az akkor már a Zsil völgyében, a Zsil és a Krivádia-patak összefolyása közelében kiépített állásokban védekező osztrák csapatokat. A Vulkán-hágón korábban épült kis erőd ekkor már nem játszott szerepet, azt a későbbi térképek sem tüntették fel. Az 1788. augusztus 15-e után kezdődött harcok során a Krivádia-patak torkolatánál, és a Zsil déli partján létesített kontumác állomás körzetében elhelyezett két magyar század nem tudta feltartóztatni a török túlerőt, és súlyos veszteségeket szenvedve Hátszegig hátrált. A törökök a környék feldúlása után visszavonultak Olténia területére. 1789 augusztusára az osztrákok jól kiépített sáncokból és redutokból álló védővonalat építettek ki a Román-Zsiltől északra, a Krivádia-patak völgye fölé keletről és nyugatról emelkedő dombokon. Nem sokkal ezután a császári seregek a Vulkán-hágón átkelve ismét benyomultak Havasalföldre, ahol Bumbesd környékén támadták a török tábort 1789. október 6-án és 7-én. Végül az 1791. augusztus 4-én kötött szisztovói béke értelmében a háború előtti határvonalakra vonultak vissza.
A Vulkán-hágón átvezető útvonal védelmére valószínűleg 1854 körül, a krími háború idején (1853–56) határozták el új erődítések építését a Krivádia-patak torkolata fölé emelkedő dombokon, nagyjából azokon a területeken, ahol korábban a 18. századi sáncművek is megépültek. Ezek rajzait ugyan nem találtuk meg a Kriegsarchiv gyűjteményében, az alább bemutatott későbbi, 1878-as tervrajzok tanulmányozásakor azonban kitűnik, hogy az új erődítések, vagy blokkházak tervezésekor más színezésű vonalakkal feltüntették a korábbi, 19. század közepén létrehozott sáncműveket is, így némi képet nyerhetünk egykori formájukról.
Bár a Zsil-áttörésnél a Livezény–Bumbesdi-szoroson keresztül vezető út megépítése 1879-ben megkezdődött, a munkálatok egészen az 1890-es évek közepéig elhúzódtak. A Vulkán-hágón átvezető útvonal így a 19. század második felében is megőrizte stratégiai jelentőségét, megerősítése továbbra is fontos feladatot jelentett. A nyugatról keleti irányba folyó Román-Zsil északi oldalán, a Krivádia-patak torkolata fölé emelkedő dombok katonai védelmének korszerűsítését és kiegészítését a bécsi hadvezetés határozta el az 1870-es évek második felében. Ennek fontosságát csak növelte az Osztrák–Magyar Monarchia érintettsége az 1877–78-as orosz–török háborúban. Még a háború kitörése előtt, 1876. november 13-án Bécsben tartott titkos konferencián I. Ferenc-József elnökletével a katonai vezetés megtárgyalta Bosznia és Hercegovina okkupációjának tervét. Oroszország várható negatív reakciójára felkészülve ugyanekkor döntöttek – többek között – a Kárpátok és Erdély védelmének fokozásáról is. Az egyre bizonytalanabbá váló balkáni helyzet, az Orosz Birodalom által támogatott pánszláv eszme terjedése, a Török Birodalom fokozatos balkáni térvesztése, az egyesült román fejedelemségek erősödése, és nem utolsósorban a Monarchia boszniai és szandzsákbeli ambíciói együttesen tették indokolttá az erdélyi szorosok modernizált megerősítését. A Vulkán-hágón átvezető útvonal védelmére megépült zártsáncok, blokkház és ütegállások 1878-ban készült tervrajzai megtalálhatóak a bécsi Kriegsarchivban. A kiváló minőségű rajzok alapján meg is építették a védelmi objektumokat, amelyek nyomai a terepen ma is megtalálhatóak. A tervrajzok elnevezéseit használva az alábbi erődelemeket találtuk a Vulkán-hágó északi végénél, a Krivádia-patak torkolata fölötti hegyeken:
1. „Werk I.”: A Krivádia-patakvölgye fölé nyugatról emelkedő 812 méter magas hegy keleti lejtőjének közepe táján épült a kelet, dél és nyugat felé irányuló lövegek elhelyezésére alkalmas zártsánc. A sáncon belül a legénység részére földdel fedett gerendaépületet emeltek. A zártsánc maradványa sűrű bozótos területen fekszik, ezért az egyes részletek nehezen azonosíthatóak. A „Werk I.”-től nyugat felé, a „Blockhaus A” irányába vezető, ma is jól látható gyalogsági sánc vezet. A „Werk I.” egy korábbi, valószínűleg 1854 körül épített zártsánc helyére épült.
2. „Werk II”: A Krivádia-patak völgye fölé keletről emelkedő hegy 707 méter magas déli nyúlványán épült a szabálytalan ötszög alakú, 4 löveg elhelyezésére alkalmas ütegállás. A sánc északi részén a legénység részére földdel fedett gerendaépületet emeltek. A „Werk II.” kaszálóként használt nyílt, füves területen fekszik, így ma is jól látható. A kiserődöt és az attól keleti irányba fekvő „Infanterie-Emplacements” sáncot a közepénél enyhén megtörő vonalú, ma is megfigyelhető gyalogsági sánc kötötte össze. A „Werk II.” helyén állt, valószínűleg 1854 körül épített zártsánc körvonalrajzát az 1878-as tervrajzon figyelhetjük meg.
3. „Infanterie-Emplacements”: Szabálytalan hatszög alaprajzú, gyalogsági egység harci fedezékéül épített, jó állapotban fennmaradt zártsánc a „Werk II.”-től kb. 120 méterre keletre. Az áttekinthető füves területen fekvő sáncot a „Werk II.”-vel összekötő sánc lehetőséget adott arra, hogy a „Werk II.”-nél levő gerendaépületből fedett úton lehessen megközelíteni az „Infanterie-Emplacements” erődítését.
4. „Blockhaus A”: A „Werk I”-től kb. 250 méterre nyugatra, a 812 méter magas hegy platóján találjuk meg a helyét ennek a közel kereszt alaprajzú, legénységi pihenőként és megfigyelőpontként használt gerendaépületnek. A gerendaépület körül, attól főként északra húzódó, elnyújtott szabálytalan négyszög alakú védősánc korábbi, valószínűleg 1854-55-ös építésű. Ez a védősánc adott lehetőséget arra, hogy a nyugati irányba lankásan lejtő hegyoldal felőli támadás ellen a gyalogság a sáncok mögül védekezhessen. Az 1878-ban a korábbi sáncokba épült „Blockhaus” napjainkra elpusztult, de a füves területen egykori árkainak helye ma is jól látszik.
Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 506-507,
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.